KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szívek királynője

Pazár Sarolta

Dronningen – svéd, 2018. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Käehne és May el-Toukhy. Kép: Jasper Spanning. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Trine Dyrholm (Anne), Gustav Lindh (Gustav), Magnus Krepper (Peter), Stine Gyldenkerne (Lina). Gyártó: Nordisk Film Productions. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 127 perc.

 

Üssétek le a fejét! – harsogja a Szív Királynő Alice-nak Csodaországban. Anne szerető anyaként esténként ikerlányainak olvas fel Lewis Carroll klasszikusából. Azonban a tökéletes családi idillbe, az erdő szélén álló, elegáns családi házának falai közé betolakodik férje első házasságából született, problémás kamasz fia, Gustav, aki vadságával, fiatalságával összekuszálja a nő decens és kiszámítható hétköznapjait. Habár az odaadó családanyának, a házasságában még mindig boldogan lubickoló feleségnek és a bántalmazott dán fiatalkorúak eltökélt és érzékeny ügyvédjének képe a külvilág számára makulátlan marad, Anne elcsábítja Gustavot és viszonyt kezd vele.

May el-Toukhy (Egy szó, mint száz: szerelem), aki rendezőként és íróként is jegyzi a filmet, precízen simította egymáshoz alkotása témáját és képi világát. A Szívek királynője minden képkockája hűvös precizitással szerkesztett ugyan, mégis lágyságot áraszt a harmincöt milliméteres celluloid nyersanyag finom szemcsézettsége. A rendezőnő legnagyszerűbb húzása, hogy hiába látjuk a bátortalan érintéstől a vad szexig a csábítás minden mozzanatát, mégsem állítja kétséget kizáróan, hogy meddig tart az a sodródás, ahogyan a friss testi ingerek iránt lángra lobban az ötvenes éveiben járó asszony és hol kezdi el Anne szörnyetegként irányítani és manipulálni férjét és mostohafiát. Az erőszak és a csábítás óvatosan lopódzik be ugyan, mégis fékezhetetlennek látszik, ami a főszerepet játszó Dyrholm-t bravúros alakításra sarkallja ebben a több rétegű, hűvös melodrámában és a szexuális ragadozó karakterének felépítése is hibátlanra sikerül. A letisztult építészeti formák közé zárt libidót felszabadító Gustavot úgy küldi vesztébe mostohaanyja, mint ahogy Alice-t a Szív Királynő: előbb a kivégzés, csak aztán az ítélet. A szörnyeteg veszedelmes vágyait visszanyelve mindenkin úrrá lesz és győzedelmeskedik. Lényegtelen, hogy ezért mások mekkora árat fizetnek, ha ő végül nem veszít el semmit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14137