KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Eszeveszett esküvő

Kovács Kata

Le sens de la fête – francia, 2017. Rendezte és írta: Olivier Nakache és Eric Toledo. Kép: David Chizallet. Zene: Avishai Cohen. Szereplők: Jean-Pierre Bacri (Max), Gilles Lellouche (James), Jean-Paul Rouve (Guy), Eye Haidara (Adèle), Suzanne Clément (Josiane). Gyártó: Ten Films / Quad / Gaumont. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 115 perc.

Az Eric Toledano-Olivier Nakache rendezőpáros a 2011-es Életrevalókkal vált világsztárrá (melyből 2017-ben A-listás hollywoodi remake készült The Upside címmel), elsősorban talán azért, mert a profizmuson túl eddigi filmográfiájuk kulcsszava az életigenlés, fő témáik pedig a tolerancia és az esendőség, mindegy, hogy épp ifjúsági tábor lakóiról (Volt egyszer egy nyár), lebénult, idősödő milliomosról (Életrevalók), vagy egy szenegáli bevándorlóról (Samba) legyen szó. Az Eszeveszett esküvővel a Volt egyszer egy nyár könnyed, helyzet- és jellemkomikumra építő világához térnek vissza, a központban pedig itt sem egy karakterpáros, mint inkább egy miliő katalógusa áll, rengeteg gyorsan, de gondosan kidolgozott szereplővel és mellékszállal, valamint feszes időkerettel. Max a rendezvényszervezés veteránja, hatalmas stábjával egy patinás kastélyban tartott vidéki lakodalmat visznek, és az esemény során természetesen minden megesik, ami egy esküvőszervező (hát még az ifjú pár) rémálma.

A film rendezői az Életrevalók világsikere kapcsán bizonyára megtanultak egyet s mást a szórakoztatóipar fény- és árnyoldalairól, mostani filmjük ugyanis elsősorban erről kíván beszélni. A könnyed hangnem mellett jelen van ugyanaz a nagylátószög és a társadalmi érzékenység, mint a többi filmnél – mintha a Samba nyitójelenetében járnánk, ahol a kamera az elegáns parti ünnepeltjeitől a háttérben mértani precizitással dolgozó séfeken át egészen a leghátul mosogató bevándorlókig pásztáz. Hogy az esküvőszervezésben a vendéglátás és a show biznisz kíméletlen elvárásrendszere egyesül, és hogy a benne dolgozóktól elképesztő álló- és tűrőképességet követel, szinte már közhely, az Eszeveszett esküvő a hiteles és nagyon szórakoztató figuráknak, a sok abszurd helyzeteknek és az igazán pörgős forgatókönyvnek köszönhetően mégsem fullad unalomba egy pillanatra sem, a vegytiszta romantika melletti őszinte kiállása pedig – ahogy a szerzőpáros korábbi filmjeinél megszokhattuk – végül feledteti a benne megforduló összes klisét és lapos jelenetet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13477