KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
   2016/augusztus
KIESLOWSKI ÖRÖKSÉGE
• Szíjártó Imre: Tízparancsolatok Kie¶lowski emlékezete
• Kie¶lowski Krzysztof: A valóság dramaturgiája Krzysztof Kie¶lowski
SZÖRNYEK ÉS HÉROSZOK
• Varga Zoltán: Rajzfilmrajongó álmodozó Joe Dante szörnyecskéi
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus – 2. rész.
GYILKOSOK KUPÉJA
• Kránicz Bence: A hölgy egy kissé bogaras Sébastien Japrisot-adaptációk
• Ádám Péter: Foglalkozása: közellenség A Mesrine-dosszié
• Pernecker Dávid: Az ördög ügyvédei Az O.J. Simpson-eset
• Varró Attila: A nézőpont kérdése Japán krimik
DROG ÉS MOZI
• Bilsiczky Balázs: Tűcsere Merre tart a magyar drogfilm?
• Pernecker Dávid: A falak ránk zárulnak Drog-filmek látványvilága
• Baski Sándor: Füst által homályosan A mozi és a fű
ERŐMŰVÉSZET
• Sepsi László: „A dzsungel az otthonom” Őserdei fantáziák: Tarzan és Maugli
• Kránicz Bence: Előkelő idegen Tarzan legendája
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Testről és lélekről Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Lénárt András: Mediterrán diktátorok árnyékában Vajda László nemzetközi karrierje
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Az erőd ereje Mediawave
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A magányos meteorit Roger Deutsch portréja
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Nyílt mezőn Labdarúgó EB 2016
• Csiger Ádám: Cseh noir Mammon
KRITIKA
• Varró Attila: Kelta glamúr Sing Street
MOZI
• Árva Márton: Szex receptre
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Francia bárka Frankofónia
MOZI
• Baski Sándor: Szex, mámor, rock n’roll
• Sepsi László: Micsoda spanyol éjszaka!
• Vajda Judit: A zátony
• Kovács Kata: Mike és Dave esküvőhöz csajt keres
• Parádi Orsolya: A messzi észak
• Roboz Gábor: Palackposta
• Zsubori Anna: Szellemirtók
• Kránicz Bence: Játszma
DVD
• Gelencsér Gábor: A ménesgazda
• Pápai Zsolt: A tolonc
MOZI
• Varró Attila: A kis kedvencek titkos élete
DVD
• Benke Attila: A hét mesterlövész
• Szoboszlay Pál: Éjféli látomás
• Kránicz Bence: A lökött tesó
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Életműtöredék

N. N.

 

Erdély Miklós a háború utáni avantgarde második nemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Hajas Tiborral, Altorjai Sándorral és Szentjóby Tamással együtt a hatvanas évek elején tűnt fel a modern képzőművészetben; a csoport, ha nem is folytatója, de szellemi örököse az előtte járó művész-nemzedék – Bálint Endre, Vajda Lajos, Vajda Júlia, Anna Margit, Kornis Dezső – törekvéseinek. Az avantgarde második generációja honosította meg a happeninget, ők voltak a pop, a koncept, és a neo-dada előfutárai. Mindannyiuk közül talán Erdély volt a legnyughatatlanabb: a lírától a képzőművészeten át a fotóig és a filmig minden művészeti ágat kipróbált. (A párizsi Magyar Műhely Kollapszus orv. címmel jelentette meg verseskötetét.)

1928-ban született, egy évet járt a Képzőművészeti Főiskolára, szobrászatot tanult Bokros Birman Dezsőnél, majd 1951-ben építész diplomát szerzett a budapesti Műszaki Egyetemen. 1959-ben és 1963-ban is felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakára, de mindkét alkalommal eltávolították a Főiskoláról. Dolgozott vágóként a Televízióban, megbízták a budavári palota kupolájának rekonstrukciós tervével, akciókat szervezett, kidolgozta a fotómozaik-eljárást, melynek segítségével középületeken hiperrealista hatású, dekoratív falfelületeket lehet kialakítani. Objekteket, fotómontázsokat készített, elméleti cikket írt a montázsról, az avantgarde filmről és a zene szerepéről a filmművészetben. Alapítótagja az INDIGO csoportnak, Budapesten kívül kiállított Wroclawban, az amszterdami Works and Words fesztiválon, Gentben, Zágrábban, Genovában. New York-ban a Millenium filmközpontban vetítették Vonatút című filmjét. Életmű-kiállítása 1986. április 11-én nyílt meg az Óbuda Galériában, itt vetítették le eddig csak a barátok és a szűk szakma körében ismert filmjeit.

1968 óta készített filmeket a Balázs Béla Stúdióban. Rövidfilmjei és játékfilmjei: Rejtett paraméterek (1968); Antiszempont (1971); Új kávézó nyilt a Szamuely utcában (1972); Partita (1974); Álommásolatok (1977); Verzió (1981); Vonatút (1982); Tavaszi kivégzés (1985).

Tevékenységét a párizsi Magyar Műhely Kassák-díjjal jutalmazta. 1986. május 22-én halt meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/08 32. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5741