KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Mennyit ér egy filmrendező? Hintsch György (1925-2005)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan zenekar Szemle előtt
• Muhi Klára: Mágikus hely Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Hungler Tímea: Sperma, nyál, vér Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Csillag Márton: A nevetés értelme Beszélgetés Goda Krisztinával

• Kárpáti György: Bolondok és megszállottak Tudományos ismeretterjesztő film
• Bori Erzsébet: Csúcsragadozók Fekete Afrika
• Schubert Gusztáv: Fekete tükör Mesebeli Afrika
• Varró Attila: Nem a repülők King Kong
• Beregi Tamás: Pokoli édenkert Elveszett világok
• Kolozsi László: Metafizikai darázsfészek Filmes utazások az agyban
• Kömlődi Ferenc: HAL gyermekei Mesterséges elmék
• Vágvölgyi B. András: A guru John Lennon
• Köves Gábor: A talált zseni Preston Sturges
• N. N.: Preston Sturges legfontosabb munkái
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Intimpiac Délutáni talkshow
• Hirsch Tibor: Ki korán kel… Reggeli tévémagazinok
• Reményi József Tamás: A piszok Nagyüzemi romantika
FESZTIVÁL
• Báron György: A terror árnyékában Kairó
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Ha megáll az idő A Herceg haladéka
• Takács Ferenc: ...annál inkább ugyanaz Good Night, and Good Luck
• Vágvölgyi B. András: A viking Bukowski Tótumfaktum
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel
• Ádám Péter: Ha te nem lennél
• Köves Gábor: A nyughatatlan
• Nevelős Zoltán: Dominó
• Wostry Ferenc: A barlang – The Descent
• Mátyás Péter: Űrfogócska
• Vörös Adél: Azt beszélik
• Kárpáti György: Első a szerelem
• Barotányi Zoltán: Nagy Kommunista Bankrablás

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Truffaut – Hitchcock

Kelecsényi László

François Truffaut vállalkozása, hogy Alfred Hitchcockkal beszélgetve feltárja a bűnügyi film mesterének műhelytitkait, ritka teljesítmény, titokfejtés, akárcsak Hitch minden egyes filmje. A beszélgetéssorozatból az derül ki, hogy a jó kriminek csupán egyetlen szabálya van, amit a műkedvelők és a nézőket lebecsülők folyton megszegnek: a közönséget nem szabad becsapni, be kell avatni őket, hogy annál inkább játszhasson idegeikkel a rendező.

Hitchcock filmjei nagyon egyszerűek, történetei két alapelemre egyszerűsíthetők: a Mac-Guffinre és a suspensere. Az előbbi egyszerű ürügy, kitérő ötlet, ami csak a szereplőknek fontos, az elbeszélőnek nem. (Ilyen például az atombomba a Forgószélben egy évvel Hirosima előtt! Vagy az a titok, amit az idős hölgy, Miss Froy egy dallamba kódolva visz magával a Londoni randeban.) Az utóbbi a narráció, az elbeszélő szerkezet drámaivá fokozása, aminek célja, hogy a néző teljesen a történetmondás részesévé legyen. Ez a feszültségteremtő szándék még az olyan filmekben is működik, ahol nincsen gyilkosság. A Végre egy jó házasság például vígjáték, viszont amikor egy fürdőszoba-jelenetbe Carole Lombard megborotválja Robert Montgomeryt, a nézőtéren ülők közül senki se szeretne a férfi helyében lenni.

A suspense alkalmazásához nem szükséges bűnügyi történet, Truffaut, a mester tisztelő tanítványa megmutatta, hogyan lehet egy szerelmi históriát elmesélni ezzel a módszerrel. A Bársonyos bőrben egyre fontosabb jelentéktelenségek sodorják a főhőst végzete felé. (Eléri-e Pierre Lachenay a lisszaboni gépet? Tud-e cobolyszínű harisnyát venni barátnőjének? Meg tud-e szabadulni ráakaszkodó vidéki ismerősétől? Eléri-e telefonon válófélben lévő feleségét, aki féltékenységében éppen őt készül lelőni?)

Ezt a könyvet legalább kétszer kell olvasni. Elsőre – mintha krimit tartanánk a kezünkben – gyorsan falva az oldalakat. Másodjára lassan, tollal a kézben, filmbarátok számára videó helyett igaz; Hitchcockot a moziban kell nézni, nem a könyvtárszobában.

 

 

TRUFFAUT: HITCHCOCK. MAGYAR FILMINTÉZET-PELIKÁN KIADÓ


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=375