KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/január
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : A Filmvilág pályázata Eredményhirdetés
ANIMÁCIÓ
• Hirsch Tibor: Kellesz! Disney gyermekei
• Csillag Márton: Rajzold újra, gép! Animáció új dimenzióban

• Varró Attila: A Hatlövetű jegyében Film noir: menekülő szerelmesek
• Kolozsi László: Szabadság, szerepek Bolond Pierrot
• Stőhr Lóránt: Ködlovagok A miskolci bonniésklájd
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Köves Gábor: Kék bársonyos forradalom Jarmuschtól Tarantinóig
• Schreiber András: Fekete sereg A blaxploitation története
• Strausz László: A bőrszín ára Blaxploitation: a fekete gazdaság
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Intés a túlpartról Beszélgetés Szaladják Istvánnal
• Szaladják István: Bíbortekercs Filmnovella

• Kubiszyn Viktor: Szellem a rendszerben Kiyoshi Kurosawa
• N. N.: Kiyoshi Kurosawa
KÖNYV
• Kelecsényi László: Amerikából jött 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
KRITIKA
• Hungler Tímea: No man est omen Állítsátok meg Terézanyut!
• Kolozsi László: Esztrád nélkül Zsiguli
• Takács Ferenc: A hasznos és a szép Vera Drake
• Vágvölgyi B. András: Utánuk a Kánaán A bőség földje
• Bori Erzsébet: Balkáni vér Az élet egy csoda
• Muhi Klára: Dogma-duellum Öt akadály

• Kubiszyn Viktor: Fékezett habzás Reklámzabálók éjszakája
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: A kilencedik nap
• Pápai Zsolt: Luther
• Strausz László: Nagy Sándor, a hódító
• Mátyás Péter: Véget vetni minden háborúnak
• Kovács Marcell: Tapló télapó
• Csillag Márton: Özönvíz
• Ádám Péter: 80 nap alatt a föld körül

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szívek királynője

Pazár Sarolta

Dronningen – svéd, 2018. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Käehne és May el-Toukhy. Kép: Jasper Spanning. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Trine Dyrholm (Anne), Gustav Lindh (Gustav), Magnus Krepper (Peter), Stine Gyldenkerne (Lina). Gyártó: Nordisk Film Productions. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 127 perc.

 

Üssétek le a fejét! – harsogja a Szív Királynő Alice-nak Csodaországban. Anne szerető anyaként esténként ikerlányainak olvas fel Lewis Carroll klasszikusából. Azonban a tökéletes családi idillbe, az erdő szélén álló, elegáns családi házának falai közé betolakodik férje első házasságából született, problémás kamasz fia, Gustav, aki vadságával, fiatalságával összekuszálja a nő decens és kiszámítható hétköznapjait. Habár az odaadó családanyának, a házasságában még mindig boldogan lubickoló feleségnek és a bántalmazott dán fiatalkorúak eltökélt és érzékeny ügyvédjének képe a külvilág számára makulátlan marad, Anne elcsábítja Gustavot és viszonyt kezd vele.

May el-Toukhy (Egy szó, mint száz: szerelem), aki rendezőként és íróként is jegyzi a filmet, precízen simította egymáshoz alkotása témáját és képi világát. A Szívek királynője minden képkockája hűvös precizitással szerkesztett ugyan, mégis lágyságot áraszt a harmincöt milliméteres celluloid nyersanyag finom szemcsézettsége. A rendezőnő legnagyszerűbb húzása, hogy hiába látjuk a bátortalan érintéstől a vad szexig a csábítás minden mozzanatát, mégsem állítja kétséget kizáróan, hogy meddig tart az a sodródás, ahogyan a friss testi ingerek iránt lángra lobban az ötvenes éveiben járó asszony és hol kezdi el Anne szörnyetegként irányítani és manipulálni férjét és mostohafiát. Az erőszak és a csábítás óvatosan lopódzik be ugyan, mégis fékezhetetlennek látszik, ami a főszerepet játszó Dyrholm-t bravúros alakításra sarkallja ebben a több rétegű, hűvös melodrámában és a szexuális ragadozó karakterének felépítése is hibátlanra sikerül. A letisztult építészeti formák közé zárt libidót felszabadító Gustavot úgy küldi vesztébe mostohaanyja, mint ahogy Alice-t a Szív Királynő: előbb a kivégzés, csak aztán az ítélet. A szörnyeteg veszedelmes vágyait visszanyelve mindenkin úrrá lesz és győzedelmeskedik. Lényegtelen, hogy ezért mások mekkora árat fizetnek, ha ő végül nem veszít el semmit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14137