KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/november
• Mikola Gyöngyi: Akik sosem győztek Fábri Zoltán
• Illés György: Vádló a védőről Fábri Zoltán
• Jancsó Miklós: A Rio de la Plata mentén Fábri Zoltán
MAGYAR FILM
• Kornis Mihály: Bűvös Enyedi Bűvös vadász
• Bakács Tibor Settenkedő: Szerelmes fejvadász Bűvös vadász
• Zsugán István: Mentőöv: a videó Beszélgetés Szomjas Györggyel
MÉDIA
• György Péter: Van Gogh, a segéderő Reklámvilág
• Kozma György: Túlfogyasztás Búcsú a reklámoktól
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Velencei biciklisták Jegyzetek az 51. Biennáléról
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Ki emlékszik még a brillantinra? A TNT filmmúzeuma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A fej problémája Amatőr
• Ardai Zoltán: Ázó tájon Puszta formalitás
LÁTTUK MÉG
• Bíró Péter: Forrest Gump
• Nagy Gergely: A mi házunk
• Nánay Bence: Pancserock
• Takács Ferenc: Szabadesés
• Mockler János: Az arc nélküli ember
• Tamás Amaryllis: A Philadelphia-kísérlet folytatódik
• Hungler Tímea: Sorsjegyesek
• Sneé Péter: Jack, a villám
• Schubert Gusztáv: A pokol angyala

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hűtlenség ára

Harmat György

A jómódú Margaret és Jack huszadik házassági évfordulóját ünnepli, azaz ünnepelné, ha a férj legalább e jeles napon időben hazatérne. A feleség boldogtalan, Jack tíz éve csalja. „A megtört asszony” éppen távozni készül az élők sorából, amikor megjelenik Tony, a bérgyilkos, hogy megölje. Margaret most már inkább maradna e világban, Tony pedig nőt még nem tett el láb alól. Beszélgetni kezdenek tehát: hűtlenségről, hűségről, házasságról, szerelemről...

Lélektani drámaként indul Mazursky filmje, hogy aztán – a már vázolt bizarr helyzet révén – átlendüljön (krimivel színezett) fekete komédiába, s később még kétszer odavissze váltson. Mindkét műfajban megvillant értékeket, de egyikben sem erőteljes, s a kettő együtt nem eredményez – az alkotók vélhető szándéka szerinti – szatírát. Ráadásul (iróniával kezelve vagy anélkül) sem a „Jelenetek a gazdagok lelki problémáiból”, sem „A szegény kis bérgyilkos panaszai” újabb feldolgozása nem számíthat odaadó figyelmünkre, mély együttérzésünkre.

Szellemes ötletek persze vannak (a legjobb: Tony, miközben végezné bérgyilkolási munkáját, pszichiáterével konzultál telefonon), Paul Mazursky „formásan” rendez (lásd: A macskás öregúr, Asszony férj nélkül, Koldusbottal Beverly Hillsben), Chazz Palminteri meg jól ír és játszik. (Az ő színművéből és főszereplésével készült Robert De Niro első rendezése is, a Bronxi mese. A hűtlenség árának De Niro az egyik producere volt.) Mégsem miattuk érdemes megnézni e filmet, hanem Cher lenyűgöző alakítása miatt. Ahogy a kezdő jelenetekben alvajáróként bolyong az utcákon, letargiába süppedve: a filmszínészet magasiskolája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=372