KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/április
KRÓNIKA
• N. N.: Derek Jarman (1942–1994)
• N. N.: Pályázati eredmények
• N. N.: Hibaigazítás
FILMSZEMLE
• Kovács András Bálint: A kisterem és a nagyterem Filmszemle után
• N. N.: A 25. Magyar Filmszemle díjazottjai
• Turcsányi Sándor: Tánc az ördöggel Játékfilm
• Hirsch Tibor: Kelet-európai roncsok Játékfilm
• Báron György: Saját halál Dokumentumfilm
• Hegyi Gyula: A megnyesett répa kizöldül Dokumentumfilm
• Schubert Gusztáv: Szegény gazdagok Szociofilm

• Földényi F. László: Egy jó német Schindler listája
• Mihancsik Zsófia: Spielberg bárkája Kerékasztal-beszélgetés
GREENAWAY
• Ardai Zoltán: Leviatán cicomái A mâconi gyermek

• Bikácsy Gergely: A nyugalom tengere Ozu és Tokió
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Mammut-idők Vasisten gyermekei
• Koltai Ágnes: Emberi színjátékok Fényérzékeny történet
• Dániel Ferenc: A munkásosztály a kocsmába megy Kőzápor
• Dér András: Hűha! Keretbe feszítve
• Hirsch Tibor: A művész, az valaki más Beszélgetés Jon Josttal
FESZTIVÁL
• Kozma György: Milyen rendes gádzsók Cigányfilmek fesztiválja
• Bojár Iván András: Jó utak Latcho Drom
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Apám nevében
• Schubert Gusztáv: Napok romjai
• Koltai Ágnes: Az őrszem
• Turcsányi Sándor: Tökéletes világ
• Kovács András Bálint: Alberto expressz
• Tamás Amaryllis: A két Lotti
• Bíró Péter: Amerika fegyverben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hűtlenség ára

Harmat György

A jómódú Margaret és Jack huszadik házassági évfordulóját ünnepli, azaz ünnepelné, ha a férj legalább e jeles napon időben hazatérne. A feleség boldogtalan, Jack tíz éve csalja. „A megtört asszony” éppen távozni készül az élők sorából, amikor megjelenik Tony, a bérgyilkos, hogy megölje. Margaret most már inkább maradna e világban, Tony pedig nőt még nem tett el láb alól. Beszélgetni kezdenek tehát: hűtlenségről, hűségről, házasságról, szerelemről...

Lélektani drámaként indul Mazursky filmje, hogy aztán – a már vázolt bizarr helyzet révén – átlendüljön (krimivel színezett) fekete komédiába, s később még kétszer odavissze váltson. Mindkét műfajban megvillant értékeket, de egyikben sem erőteljes, s a kettő együtt nem eredményez – az alkotók vélhető szándéka szerinti – szatírát. Ráadásul (iróniával kezelve vagy anélkül) sem a „Jelenetek a gazdagok lelki problémáiból”, sem „A szegény kis bérgyilkos panaszai” újabb feldolgozása nem számíthat odaadó figyelmünkre, mély együttérzésünkre.

Szellemes ötletek persze vannak (a legjobb: Tony, miközben végezné bérgyilkolási munkáját, pszichiáterével konzultál telefonon), Paul Mazursky „formásan” rendez (lásd: A macskás öregúr, Asszony férj nélkül, Koldusbottal Beverly Hillsben), Chazz Palminteri meg jól ír és játszik. (Az ő színművéből és főszereplésével készült Robert De Niro első rendezése is, a Bronxi mese. A hűtlenség árának De Niro az egyik producere volt.) Mégsem miattuk érdemes megnézni e filmet, hanem Cher lenyűgöző alakítása miatt. Ahogy a kezdő jelenetekben alvajáróként bolyong az utcákon, letargiába süppedve: a filmszínészet magasiskolája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=372