KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/január
• Gerő András: Ferenc József Ottó Századunk tanúja
• Zsugán István: Volt egyszer egy Filmkultúra... Budapesti beszélgetés Bíró Yvette-tel
• Szilágyi Ákos: Hitler Adolf szupersztár A totalitárius kor mozija
• Antal István: Transzvesztiták New York alatt Emléksorok Jack Smithről
• Lukácsy Sándor: A Szabó család Amerikában A rádió aranykora
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Zabaltegi San Sebastian

• Szőts István: Ember a havasokból
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Vörös cirokmező
• Bikácsy Gergely: Mambru elment a háborúba
• Schubert Gusztáv: Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere
• Fáber András: New York-i történetek
• Székely Gabriella: Dobjuk ki anyut a vonatból!
• Tamás Amaryllis: 9 és 1/2 hét
KÖNYV
• Szemadám György: A vamp apoteózisa Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
KRÓNIKA
• N. N.: Montázs

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hűtlenség ára

Harmat György

A jómódú Margaret és Jack huszadik házassági évfordulóját ünnepli, azaz ünnepelné, ha a férj legalább e jeles napon időben hazatérne. A feleség boldogtalan, Jack tíz éve csalja. „A megtört asszony” éppen távozni készül az élők sorából, amikor megjelenik Tony, a bérgyilkos, hogy megölje. Margaret most már inkább maradna e világban, Tony pedig nőt még nem tett el láb alól. Beszélgetni kezdenek tehát: hűtlenségről, hűségről, házasságról, szerelemről...

Lélektani drámaként indul Mazursky filmje, hogy aztán – a már vázolt bizarr helyzet révén – átlendüljön (krimivel színezett) fekete komédiába, s később még kétszer odavissze váltson. Mindkét műfajban megvillant értékeket, de egyikben sem erőteljes, s a kettő együtt nem eredményez – az alkotók vélhető szándéka szerinti – szatírát. Ráadásul (iróniával kezelve vagy anélkül) sem a „Jelenetek a gazdagok lelki problémáiból”, sem „A szegény kis bérgyilkos panaszai” újabb feldolgozása nem számíthat odaadó figyelmünkre, mély együttérzésünkre.

Szellemes ötletek persze vannak (a legjobb: Tony, miközben végezné bérgyilkolási munkáját, pszichiáterével konzultál telefonon), Paul Mazursky „formásan” rendez (lásd: A macskás öregúr, Asszony férj nélkül, Koldusbottal Beverly Hillsben), Chazz Palminteri meg jól ír és játszik. (Az ő színművéből és főszereplésével készült Robert De Niro első rendezése is, a Bronxi mese. A hűtlenség árának De Niro az egyik producere volt.) Mégsem miattuk érdemes megnézni e filmet, hanem Cher lenyűgöző alakítása miatt. Ahogy a kezdő jelenetekben alvajáróként bolyong az utcákon, letargiába süppedve: a filmszínészet magasiskolája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=372