KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hűtlenség ára

Harmat György

A jómódú Margaret és Jack huszadik házassági évfordulóját ünnepli, azaz ünnepelné, ha a férj legalább e jeles napon időben hazatérne. A feleség boldogtalan, Jack tíz éve csalja. „A megtört asszony” éppen távozni készül az élők sorából, amikor megjelenik Tony, a bérgyilkos, hogy megölje. Margaret most már inkább maradna e világban, Tony pedig nőt még nem tett el láb alól. Beszélgetni kezdenek tehát: hűtlenségről, hűségről, házasságról, szerelemről...

Lélektani drámaként indul Mazursky filmje, hogy aztán – a már vázolt bizarr helyzet révén – átlendüljön (krimivel színezett) fekete komédiába, s később még kétszer odavissze váltson. Mindkét műfajban megvillant értékeket, de egyikben sem erőteljes, s a kettő együtt nem eredményez – az alkotók vélhető szándéka szerinti – szatírát. Ráadásul (iróniával kezelve vagy anélkül) sem a „Jelenetek a gazdagok lelki problémáiból”, sem „A szegény kis bérgyilkos panaszai” újabb feldolgozása nem számíthat odaadó figyelmünkre, mély együttérzésünkre.

Szellemes ötletek persze vannak (a legjobb: Tony, miközben végezné bérgyilkolási munkáját, pszichiáterével konzultál telefonon), Paul Mazursky „formásan” rendez (lásd: A macskás öregúr, Asszony férj nélkül, Koldusbottal Beverly Hillsben), Chazz Palminteri meg jól ír és játszik. (Az ő színművéből és főszereplésével készült Robert De Niro első rendezése is, a Bronxi mese. A hűtlenség árának De Niro az egyik producere volt.) Mégsem miattuk érdemes megnézni e filmet, hanem Cher lenyűgöző alakítása miatt. Ahogy a kezdő jelenetekben alvajáróként bolyong az utcákon, letargiába süppedve: a filmszínészet magasiskolája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=372