KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/október
• Székely Gabriella: Rab vagy, amíg... Napló szerelmeimnek
• Szabó Vilmos: Hit, illúziókkal Egykorszak naplója
• Szilágyi Ákos: Dínomdánom pestis idején Ivan Lapsin és a 30-as évek
• Kézdi-Kovács Zsolt: Paris vu par...
• Bikácsy Gergely: Hétköznapok és tengerek
• Kézdi-Kovács Zsolt: Az élet számomra mozgás Jegyzetek Max Ophülsről
• Mezei András: A megtest(ület)esült előítélet Az utolsó szó jogán
• Koltai Ágnes: Ifjabb Julien Sorel Malom a pokolban
• Lukácsy Sándor: Történelem a gangon Isten veletek, barátaim
• Koltai Tamás: Füles farka Szamárköhögés
• Schubert Gusztáv: Pesti ámokfutók Zuhanás közben
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Fellini visszatér Moszkva
• Kovács István: Cselekvő szemlélődés Beszélgetés Feliks Falk lengyel filmrendezővel
• Zsugán István: Kitárt raktárajtók Pesaro

• Zalán Vince: A lelkiismeretfurdalás már nem elég A téma
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: A Jávor
• Hegyi Gyula: Doktor Minorka Vidor nagy napja
• Hirsch Tibor: Most és mindörökké
• Nóvé Béla: Bounty
• Szemadám György: Antonieta
• Schreiber László: 48 óra
• Tamás Amaryllis: Cutter útja
• Gáti Péter: Kicsorbult tőr
• Sulykos Ilona: Vissza a jövőbe
• Justyák János: A szenvedély hatalma

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Süti, nem süti

Köves Gábor

 

Woody Allen megélhetési filmrendező: elmondása szerint a depresszió okozta halálfélelem ellen forgat. Egy filmet ősszel, egyet tavasszal – évtizedek óta menetrend szerint. Az Allennel mostohán bánó honi forgalmazás jóvoltából már korántsem friss Süti, nem süti az agg mester tavaly őszi antidepresszánsa. A finoman szólva is szokvány témák, a szokásos helyszínek és karakterek kényszeres variálása ugyanúgy lehet bosszantó, mint örömteli, a fogadtatás pillanatnyi vérmérséklet kérdése. Kedvező légköri viszonyok és enyhe tél esetén Allen régi-új filmjén, mint jóemlékű szakállas viccen lehet majd derülni. A Süti, nem süti a Fogd a pénzt és fuss! alapjaira felhúzott Hyppolit-komédia egy hirtelen meggazdagodott Brooklyn-alsói házaspárról: a nagyzolási mániába bódult, kedvesen tahó ex-sztriptíztáncosnőről (a hálás szerepben a nagyszerű komika, Tracey Ullman brillírozik) és férjéről, a „hagymát hagymával” kultiváló, frakkban feszengve feszítő Kabos-szerű kisemberről (Allen).

Az irigylésre méltó munkaterápia itt és most kivételesen működik: Allent rég láthattuk ennyire felszabadult komédiásnak, rég nem marháskodott ennyit, rég játszott ennyi derűvel. Mintha nem nyomasztanák az intellektuális humor kötelezettségei, a verbális gegek mellé pedig visszatér a rég száműzött helyzetkomikum (Allen és bankrabló bandája alagutat fúr egy kifőzde alagsorában; Allen ékszert indul lopni úri társaságban; Allen a felső tízezer kényes széplelkeit igyekszik szórakoztatni). Kifogástalanok a jellemparódiák, az elvárásoknak megfelelően Hugh Grant az úri sznobot, Jon Lovitz a papucsot zoknival kombináló palimadarat, Michael Rapaport a bambaság szobrát formálja.

A Süti, nem süti végül is az, ami: könnyed-szellemes, csuklógyakorlat-gyanús szalonvígjáték. A fene se bánja, hogy a opus magnumok ideje lejárt, az ilyen ingerszegény időkben annak is örülni kell, hogy a jobb napokat látott, Manhattan-mániás gegman végre jókedvében, és nem az örökkévalóságnak dolgozott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3539