KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/március
POSTA
• Gosztonyi Péter: Gallipoli Olvasói levél
• Bajomi Lázár Endre: Cocteau körül Olvasói levél
• Fáber András: Válasz Bajomi Lázár Endrének

• Greskovits Béla: Reform-közvéleményre van szükség Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Ardai Zoltán: Páholylakók Felhőjáték
• Koltai Tamás: Operettvalóság Bástyasétány hetvennégy
• Székely Orsolya: Hamlet a zöld gyepen Inna Csurikovával és Gleb Panfilovval beszélget Zolnay Pál
• Panfilov Gleb: Jeanne d'Arc élete Forgatókönyv-részletek
• Szilágyi Ákos: Az ikrek A Zenekari próba és A karmester
• Koltai Ágnes: A rock kis évtizede Emlékszel Dolly Bellre?
• Hegedűs Zoltán: A filmkritika janzenistája André Bazin
• Lajta Gábor: A szenvedély útja Sindo Kaneto filmjeiről
• N. N.: Sindo Kaneto filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Élethalálharc és melodráma Havanna
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Átkozottak, szeretlek benneteket
• Szentistványi Rita: Szerelem receptre
• Barna Imre: Dühöngő bika
• Gáti Péter: Ezermilliárd dollár
• Schubert Gusztáv: Futásod véget ér
• Kovács András Bálint: Vámpír négy keréken
• Gáti Péter: Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni)
• Simándi Júlia: Kisvárosi fojtogató
• Farkas Miklós: Szupermodell
• Ardai Zoltán: Forróvérű kísértet
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kiről van szó? Faustus doktor boldogságos pokoljárása
• Zoltai Dénes: Egy veszedelmes ember Wagner
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Film és cselekmény

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet

Pápai Zsolt

The Texas Chainsaw Massacre: The Beginning – amerikai, 2006. Rendezte: Jonathan Liebesman. Szereplők: Jordana Brewster, Taylor Handley, R. Lee Ermey. Forgalmazó: FHE Hungary. 87 perc.

 

A klasszikusok előzményeit bemutató prequelek többnyire nem sok jót ígérnek, gyakran nem egyebek annak demonstrálásánál, hogy új idők új undokai milyen kispályás technikákkal igyekeznek lehúzni még egy bőrt a témáról vagy – horrorfilmek esetében – a szereplőkről.

Első hallásra Tobe Hooper három évtizede született remeklésének prequelje sem kecsegtetett sok jóval, de szerencsére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár az új darab a történetvezetéstől a felvonultatott típusok rajzáig lényegében Hooper filmjét, illetve annak 2003-as remake-jét ismétli, mégis izgalmas. Nem remake, inkább remix, az eredetit és annak újrafeldolgozását turmixolja össze, és ad hozzájuk új ízeket.

Részben amiatt vonzó, mert leleményesen aktualizálja a kultklasszikus politikakritikáját. Az Államok kül- és a belügyei egyaránt terítékre kerülnek: Jonathan Liebesman (A sötétség leple) rendező egyfelől – nyilvánvalóan Irakra kikacsintva – nyomatékosabbá tette a Vietnam-tematikát, mint Hoopernél volt, másfelől – a Bush-adminisztráció antidemokratikus törekvéseire utalva – seriffzubbonyba bújtatta a mészáros családfőt, és így vezényeltette le vele válogatott gusztustalankodásait (egyebek között egy Kubrick Acéllövedékének kiképzés-epizódjait is megidéző jelenetsort).

A film Hooper munkája mellett több szállal kapcsolódik annak remake-jéhez, nem véletlenül, hiszen az is, ez is Michael Bay produceri felügyelete mellett született. Elsősorban a szétszűrőzött és szemcsés, digitális fényeléssel alaposan utódolgozott képek, illetve a pattogó montázstechnika rokonítja a két darabot, ugyanakkor A kezdet néhány ponton felülüti a remake-et.

Újszerűbb a másolatnál. A remake rendezője, Marcus Nispel a Hooper kijelölte irányt követte azzal, hogy igyekezett a mészárszéki jelenetek számát a minimumra csökkenteni, és műve rémisztő jellegét az atmoszférateremtés frontján bevetett trükkökkel megalapozni, Liebesman viszont olyan erőszakorgiát vitt filmre, amely a kortárs borzalommozik világában is párját ritkítja: arcskalpolást, alkarnyúzást és térdből csonkolást kifejtettebben, derékban kettészelést, láncfűrészre nyársalást tapintatosabban szcenírozva mutat, és mindezt üdítően morbid humorral bolondítja. Szinte hihetetlen, hogy eközben képes kikerülni a travesztia és a paródia csapdáit. A gegekkel együtt is véresen komoly minden pillanat.

Extrák: magyar feliratos audiokommentár a rendezővel és a két producerrel; kimaradt és bővített jelenetek választható kommentárral; werk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9061