KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Truffaut – Hitchcock

Kelecsényi László

François Truffaut vállalkozása, hogy Alfred Hitchcockkal beszélgetve feltárja a bűnügyi film mesterének műhelytitkait, ritka teljesítmény, titokfejtés, akárcsak Hitch minden egyes filmje. A beszélgetéssorozatból az derül ki, hogy a jó kriminek csupán egyetlen szabálya van, amit a műkedvelők és a nézőket lebecsülők folyton megszegnek: a közönséget nem szabad becsapni, be kell avatni őket, hogy annál inkább játszhasson idegeikkel a rendező.

Hitchcock filmjei nagyon egyszerűek, történetei két alapelemre egyszerűsíthetők: a Mac-Guffinre és a suspensere. Az előbbi egyszerű ürügy, kitérő ötlet, ami csak a szereplőknek fontos, az elbeszélőnek nem. (Ilyen például az atombomba a Forgószélben egy évvel Hirosima előtt! Vagy az a titok, amit az idős hölgy, Miss Froy egy dallamba kódolva visz magával a Londoni randeban.) Az utóbbi a narráció, az elbeszélő szerkezet drámaivá fokozása, aminek célja, hogy a néző teljesen a történetmondás részesévé legyen. Ez a feszültségteremtő szándék még az olyan filmekben is működik, ahol nincsen gyilkosság. A Végre egy jó házasság például vígjáték, viszont amikor egy fürdőszoba-jelenetbe Carole Lombard megborotválja Robert Montgomeryt, a nézőtéren ülők közül senki se szeretne a férfi helyében lenni.

A suspense alkalmazásához nem szükséges bűnügyi történet, Truffaut, a mester tisztelő tanítványa megmutatta, hogyan lehet egy szerelmi históriát elmesélni ezzel a módszerrel. A Bársonyos bőrben egyre fontosabb jelentéktelenségek sodorják a főhőst végzete felé. (Eléri-e Pierre Lachenay a lisszaboni gépet? Tud-e cobolyszínű harisnyát venni barátnőjének? Meg tud-e szabadulni ráakaszkodó vidéki ismerősétől? Eléri-e telefonon válófélben lévő feleségét, aki féltékenységében éppen őt készül lelőni?)

Ezt a könyvet legalább kétszer kell olvasni. Elsőre – mintha krimit tartanánk a kezünkben – gyorsan falva az oldalakat. Másodjára lassan, tollal a kézben, filmbarátok számára videó helyett igaz; Hitchcockot a moziban kell nézni, nem a könyvtárszobában.

 

 

TRUFFAUT: HITCHCOCK. MAGYAR FILMINTÉZET-PELIKÁN KIADÓ


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=375