KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szívek királynője

Pazár Sarolta

Dronningen – svéd, 2018. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Käehne és May el-Toukhy. Kép: Jasper Spanning. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Trine Dyrholm (Anne), Gustav Lindh (Gustav), Magnus Krepper (Peter), Stine Gyldenkerne (Lina). Gyártó: Nordisk Film Productions. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 127 perc.

 

Üssétek le a fejét! – harsogja a Szív Királynő Alice-nak Csodaországban. Anne szerető anyaként esténként ikerlányainak olvas fel Lewis Carroll klasszikusából. Azonban a tökéletes családi idillbe, az erdő szélén álló, elegáns családi házának falai közé betolakodik férje első házasságából született, problémás kamasz fia, Gustav, aki vadságával, fiatalságával összekuszálja a nő decens és kiszámítható hétköznapjait. Habár az odaadó családanyának, a házasságában még mindig boldogan lubickoló feleségnek és a bántalmazott dán fiatalkorúak eltökélt és érzékeny ügyvédjének képe a külvilág számára makulátlan marad, Anne elcsábítja Gustavot és viszonyt kezd vele.

May el-Toukhy (Egy szó, mint száz: szerelem), aki rendezőként és íróként is jegyzi a filmet, precízen simította egymáshoz alkotása témáját és képi világát. A Szívek királynője minden képkockája hűvös precizitással szerkesztett ugyan, mégis lágyságot áraszt a harmincöt milliméteres celluloid nyersanyag finom szemcsézettsége. A rendezőnő legnagyszerűbb húzása, hogy hiába látjuk a bátortalan érintéstől a vad szexig a csábítás minden mozzanatát, mégsem állítja kétséget kizáróan, hogy meddig tart az a sodródás, ahogyan a friss testi ingerek iránt lángra lobban az ötvenes éveiben járó asszony és hol kezdi el Anne szörnyetegként irányítani és manipulálni férjét és mostohafiát. Az erőszak és a csábítás óvatosan lopódzik be ugyan, mégis fékezhetetlennek látszik, ami a főszerepet játszó Dyrholm-t bravúros alakításra sarkallja ebben a több rétegű, hűvös melodrámában és a szexuális ragadozó karakterének felépítése is hibátlanra sikerül. A letisztult építészeti formák közé zárt libidót felszabadító Gustavot úgy küldi vesztébe mostohaanyja, mint ahogy Alice-t a Szív Királynő: előbb a kivégzés, csak aztán az ítélet. A szörnyeteg veszedelmes vágyait visszanyelve mindenkin úrrá lesz és győzedelmeskedik. Lényegtelen, hogy ezért mások mekkora árat fizetnek, ha ő végül nem veszít el semmit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14137