KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/augusztus
• Szilágyi Ákos: A film elszakadása
• Schubert Gusztáv: Kis magyar vállalkozás Beszélgetés Erdős Pállal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tükörjátékok Cannes
• Zilahi Judit: „Nem a nevettetés nehéz” New York-i beszélgetés Woody Allennel
• Koltai Ágnes: A jövő ígérete Oberhausen

• Bikácsy Gergely: A halál legyőzése Cinématographe Lumière
• Lumière Louis: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Lumière Auguste: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Xantus János: Hiteles illúzió Cinématographe Lumière
• Esterházy Péter: Mi ez? mi van? mi legyen? mi lehet? A Horus archívum pályázata a Gödöllői Galériában
• Bán András: A forradalom reklámképei A 20-as évek szovjet filmplakátjai a Műcsarnokban
• Kézdi-Kovács Zsolt: Testvérünk, Jarmusch
• Zsombolyai János: Ezer nap fogyókúra
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Mit kezdjünk az ördöggel?
• Gáti Péter: A pópa lánya
• Koltai Ágnes: Átlagemberek
• Ardai Zoltán: Éljen D'Artagnan!
• Szkárosi Endre: Önbíráskodás
• Hegyi Gyula: Piszkos munka
• Tóth Péter Pál: Vadlovak
VIDEÓ
• Boros István: A kis-nagy üzlet
TELEVÍZÓ
• Báron György: A zseniális kamasz Kawalerowicz régi filmjei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Magándíj, talk-show, aréna Nyári jegyzetek
KÖNYV
• Bársony Éva: Római szalonbeszélgetések
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Nemessányi Attila: Henri Pialat halálára

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vadlovak

Tóth Péter Pál

 

Derek Morton két alapelemre kívánta építeni filmjét. Az egyik elem a humanista mondanivaló: a vadlovak ész nélküli elpusztítása elleni tiltakozás, amely egyben a civilizáció önző racionalitásának, az általánosabb emberi érdekeket megsemmisítő terjeszkedésének kritikája, igaz emberi értékek (barátság, szolidaritás, hit) dicsérete, a pénz utáni hajszától elbutult és embertelenedett magatartással szemben. Megfelelő drámai helyzet egy műalkotáshoz. A másik elem a kalandfilm-technika. Tiszta képletek, a jó és a rossz összecsapásait nyomon követő feszes tempójú mozi. E műfajnak is szép számmal akadnak mesterei, sőt, arra is volt már példa a filmtörténetben, hogy a fenti két elem, együtt, kiváló film alapjául szolgáljon.

Ez a film nem ilyen. Itt humanizmus és western (southern) kioltják egymást. Ha a film egy pontján egyszer csak megérkezik a Rossz Ember, akinek a puskájától a kalapjáig, a lovától a szakálláig mindene fekete, akkor már nem a civilizáció és a gépvilág zsarnoki terjeszkedését figyelhetjük, hanem azt az ó-hollywoodi fogást, amely ebben a formájában már harminc évvel ezelőtt is elavult. Drámai helyzetekről szó sincs. Amennyi van, az jórészt a Kallódó emberekből kölcsönöztetett. A jellemábrázolás a gyakori, szúrós tekinteteket megörökítő premier plánok alkalmazásából áll. Az úgynevezett mondanivaló jobb híján brosúrahangú, didaktikus párbeszédekben fejeződik ki.

A táj szép.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/08 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6054