KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/augusztus
• Szilágyi Ákos: A film elszakadása
• Schubert Gusztáv: Kis magyar vállalkozás Beszélgetés Erdős Pállal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tükörjátékok Cannes
• Zilahi Judit: „Nem a nevettetés nehéz” New York-i beszélgetés Woody Allennel
• Koltai Ágnes: A jövő ígérete Oberhausen

• Bikácsy Gergely: A halál legyőzése Cinématographe Lumière
• Lumière Louis: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Lumière Auguste: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Xantus János: Hiteles illúzió Cinématographe Lumière
• Esterházy Péter: Mi ez? mi van? mi legyen? mi lehet? A Horus archívum pályázata a Gödöllői Galériában
• Bán András: A forradalom reklámképei A 20-as évek szovjet filmplakátjai a Műcsarnokban
• Kézdi-Kovács Zsolt: Testvérünk, Jarmusch
• Zsombolyai János: Ezer nap fogyókúra
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Mit kezdjünk az ördöggel?
• Gáti Péter: A pópa lánya
• Koltai Ágnes: Átlagemberek
• Ardai Zoltán: Éljen D'Artagnan!
• Szkárosi Endre: Önbíráskodás
• Hegyi Gyula: Piszkos munka
• Tóth Péter Pál: Vadlovak
VIDEÓ
• Boros István: A kis-nagy üzlet
TELEVÍZÓ
• Báron György: A zseniális kamasz Kawalerowicz régi filmjei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Magándíj, talk-show, aréna Nyári jegyzetek
KÖNYV
• Bársony Éva: Római szalonbeszélgetések
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Nemessányi Attila: Henri Pialat halálára

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Cinématographe Lumière

Kivonat a cinématographe első szabadalmából

Lumière Louis

Lumière Auguste

 

Tudjuk, hogy kronofotografikus felvételek a mozgás látszatát keltik a megfigyelő szemében, mert a mozgásban levő személyekről és tárgyakról rövid időközökben készült fényképek sorozata gyors egymásutánban jelenik meg.

Találmányunk egy új készülék, amely ezen képek felvételére és előadására szolgál.

E készülék mechanizmusának lényegi jellemzője, hogy egy szabályosan perforált szalagot bizonyos időközönként megvilágítunk, egymást követő – nyugalmi helyzetek által megszakított – mozgás közben. A nyugalmi helyzetek alatt történik a megvilágítás vagy a felvételek észlelése.

Valamennyi továbbhaladás eltérő sebességgel megy végbe – zéró a mozgás kezdetén és végén – maximális a közepén, hogy ne tegye tönkre a szalagot egy esetlegesen túl hirtelen indulással vagy megállással.

Ezen felvételeket a gyakorlatban az a készülék teremti meg, amelynek alkatrészei a fenti ábrán láthatók. A szalag két szélén egyenlő távolságra elhelyezkedő perforációkon hatolnak át az A,A greiferek, a szalagot ezen greiferek lefelé szálltukban vonják magukkal. A greiferek, miközben felfelé haladnak, eltávolodnak, hogy nyugalomban hagyják a szalagot. Ezt az eltávolodást egy, az F lemezre rögzített és egy üreges, hullámos vájatba, a B excenter kerületénél beilleszkedő, valamint a D jelzést viselő kis sarkantyú hozza létre.

Mindebből az következik, hogy:

1. lefelé mozgás közben az A greiferek viszik a szalagot, míg az emelkedő mozgás alatt nyugalomban marad;

2. hogy a greiferek az excenter holtpontjainál hato[szöveg] és hagyják el a szalag perforációit, akkor, amikor sebessége nem a nullával egyenlő, bármilyen is legyen egyébként a sebessége;

3. hogy ugyanezek a greiferek ütközés nélkül érintkezik szalaggal, így nem károsítják a perforációkat. A szalag különben teljesen szabadon fut egy rögzített tengelyre helyezett[szöveg] dobozból.

A G válaszfalba egy I, a képkockák méretével azonos nagyságú kaput illesztettünk, amelyet hol eltakar, hol felfed egy egyszerű, bevágott lemezből készült J szektor. Ennek körvonalait pontozott vonallal jelöltük. A lemez bevágása megfelel egy szög szektorának. E szöget elegendő módosítani ahhoz, hogy változtassuk az exponálási időt; elérheti a 170 fokot is, ami messze elégséges tiszta kép nyeréséhez, de nagyon kedvező feltételt alkot a képek vetítéséhez. (...) A fent leírt mechanizmus használható akár ugyanezen készüléknél, akár egyéb speciális készülékeknél:

1. Negatív vagy pozitív képek nyerésére, a felveendő jelenetek közvetlen exponálásával,

2. pozitív felvételek másolására,

3. mozgó fényképek közvetlen megtekintésére vagy vászonra vetítésére.

A pozitívokat vagy egy átlátszó fényérzékeny papírszalagra – méginkább – egy, a szélein az említett módon perforált fényérzékeny filmre készítjük.

A zárt C kamrában egy objektívet helyezünk el az I kapuval szemben. Az objektív elé kerülő jelenet egymást követő fázisai akkor rögzítődnek a szalagon, amikor az nyugalomban van és felfedi őt a szektor, míg a szalag lefelé történő mozgása akkor megy végbe, amikor az I kaput eltakarja a szektor.

Ily módon egymást gyorsan követő – másodpercenként húsz – nagyon tiszta megvilágítást lehet elérni. Ebben az esetben az exponálási idő elérheti a kb. 1/50 másodpercet teljesen mozdulatlan felületen.

A megvilágított szalag egy sötét kamrába fut le, majd azután kerül sor az előhívásra.

A pozitívok másolása szintén fényérzékeny, az előbbivel azonos módon perforált szalagra történik. A két, egymásra helyezett szalag az előzőekhez hasonlóan megy át a készüléken, a sebesség azonban lehet kisebb is, a fényérzékenységtől és a megvilágítástól függően. Végül ugyanez a mechanizmus vagy hasonló szolgál a pozitív képek megtekintésére vagy vetítésére.

Ezek a képek teljesen ugyanúgy követik egymást és ugyanarra a helyre kerülnek, mint az exponálás során nyert megvilágítások; egymástól elválasztva, teljes nyugalmi állapotban látjuk őket, pontosan ugyanolyan időkülönbséggel, mint ami két egymást követő kép között van – rendkívül kedvező feltételekkel tehát a képek tisztaságához és folyamatosságához.

 

Louis és Auguste Lumière 1895. február 12., Lyon


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/08 21. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6042