KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/augusztus
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Imhol a fa és a tűz Cannes

• Szilágyi Ákos: Félistenek alkonya A szovjet háborús film régen és ma
• Rubanova Irina: „Nem orvosok vagyunk, hanem maga a fájdalom” Moszkvai tudósítónk beszélgetése Alekszej Germannal
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Citromok, fáraók Oberhausen

• Schubert Gusztáv: Új idők mozija Beszélgetés Tóth Jánossal
• Kornis Mihály: „Mindenből Egy, Egyből minden” Fragmentumok Erdély Miklósról
• N. N.: Életműtöredék
LÁTTUK MÉG
• Faragó Zsuzsa: Szerzetesek géppisztollyal
• Nóvé Béla: Tűzvonalban
• Hegyi Gyula: Nászút féláron
• Farkas Ágnes: Az ártatlanság bizonyítása
• Upor László: Támadás a Krull bolygó ellen
• Schreiber László: A láthatatlan ember
TELEVÍZÓ
• Szemadám György: Fehér zászlóval Macskássy Kati filmjeiről – két tételben
• Ardai Zoltán: Tartós maszkok Miskolc
KÖNYV
• Báron György: A mozdulatlan felszín
KRÓNIKA
• Gaál István: A Dajkánk...

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Támadás a Krull bolygó ellen

Upor László

 

Ősrégi mese, (részben) modern kellékekkel. A szépséges királylányt (Lyssát) esküvőjéről rabolják el a Szörny katonái, a Pusztítók, így aztán borzalmas rettegésben telnek napjai a Fekete Erődben, mígnem királyi vőlegénye (Colwyn) hosszú, viszontagságos út végén rátalál, és barátai segítségével kiszabadítja.

Egyik veszélyes kaland a másikat éri, minden akadály leküzdésével újabb nehézség tűnik fel, de egyúttal mindig adódik is egyetlen kivezető út. A „modern” izgalmakat pedig könnyedén prezentálja a rendező, Peter Yates, hisz jól megtanulta a leckét: a Csillagok háborúja után nem lehetséges tündérmese lézertrükkök és űrszörnyek nélkül (vagy sci-fi nem lehetséges lovagi kellékek nélkül?). Ezért hát a Fekete Erőd kacsalábon forgó kastély helyett egy orbitális sziklabarlang; a Szörny nem hétfejű sárkány, hanem gusztustalan galaktikus hódító; katonái pedig sugárfegyverrel felszerelt páncélos teremtmények, akikből féreg alakjában távozik a lélek, ha megsebesülnek. S a varázsfegyver – Colwyn győzelmének záloga – sem rozsdás csodakard (persze nem is fény-szablya), hanem csillagtőr (amolyan formatervezett távirányítós szuper-rugókés).

A Szörny azonban – természetesen – olyan hatalmas, hogy elpusztításához még a csillagtőr sem lenne elég a két ifjú szenvedélyes lángolása nélkül. Mert a Szörnyet – s ez akár a film tanulságának tekinthető – végül is szerelmük tüze emészti el (a szó legszorosabb értelmében), miután sebtében bevégzik a Pusztítás által oly barbárul megszakított esküvői szertartást. Azóta is boldogan élnek (ha meg nem haltak).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/08 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5746