KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
   2020/április
A FILMELMÉLET MESTEREI
• Kovács András Bálint: A filmről gondolkodás művészete Bíró Yvette 90. születésnapjára
• Kelecsényi László: A hivatásos túlélő Bíró Yvette 90. születésnapjára
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Idő és figyelem Beszélgetés Kocsis Ágnessel
• Vajda Boróka: Az önazonosság útjain Teketória / Pál Adrienn
• Murai András: Meghurcoltak igaza Varga Ágota történelmi dokufilmjei
• Soós Tamás Dénes: Kemény versenyben Beszélgetés Kollarik Tamással
FELLINI 100
• Bikácsy Gergely: Álom a cirkuszról Fellini 100
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Perzselő színek Lorenzo Mattotti: Fires
• Varga Zoltán: A medve titka Medvevilág Szicíliában
ÚJ RAJ
• Jordi Leila: Bűn és bűnhődés Kínában Diao Yinan
A ZSÁNERFILM TRENDJEI
• Nemes Z. Márió: Képfertőzés Járvány-filmek
• Andorka György: Horror vacui A láthatatlan ember adaptációk
• Herpai Gergely: A Gonosz érintése Hősök, akiket imádunk gyűlölni
JACK LONDON
• Benke Attila: Kutyák és farkasok dala Jack London vadonában
• Schubert Gusztáv: A vagyon szava Martin Eden
FILMZENE
• Pernecker Dávid: A végzet hangjai Mark Korven
FESZTIVÁL
• Pauló-Varga Ákos: Magányos hősök és közösségek Cseh Filmkarnevál
• Pazár Sarolta: Friss fintorok Finn Filmnapok
• Szalkai Réka: Vallások és drogok Rotterdam
• Mátyás Győző: A sokféleség jegyében Rotterdam
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az ő kis faluja Zárójelentés
• Ádám Péter: Katonadolog A tiszt és a kém
• Vincze Teréz: A fanatizmusra nincs orvosság Az ifjú Ahmed
• Ádám Péter: Fürdőkúra A terápia
MOZI
• Huber Zoltán: Díszvendég
• Pethő Réka: Emma
• Kovács Kata: Boszorkányház
• Fekete Tamás: A láthatatlanok
• Rudolf Dániel: 10 nap anyu nélkül
• Pazár Sarolta: Esőemberke
• Vajda Judit: Hogyan legyél jó feleség?
• Barkóczi Janka: Taníts meg repülni!
• Kovács Patrik: Wasp Network: Ellenállók
• Baski Sándor: Vágyak szigete
• Varga Zoltán: Előre!
• Kovács Gellért: Bloodshot
DVD
• Benke Attila: Moszkva tér
• Kránicz Bence: Richard búcsút mond
• Kovács Patrik: Holiday
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Pofonok és sárkányok

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Pofonok és sárkányok

Papírmozi

Kránicz Bence

Mit jelent 2020-ban az „ifjúsági képregény”? A válasz egyáltalán nem kézenfekvő, a nagyközönség számára ugyanis a kifejezés hatóköre folyamatosan változik, és az sem mindegy, hogy Magyarországon vagy Amerikában teszik fel a kérdést. Nálunk sokan ma is úgy tartják, ami képregény, az eleve az ifjúságnak szól, e rovat olvasói viszont tudják, hogy ez a nézet éppen annyira elavult, mint az „ifjúsági” jelző. Angolul inkább a young adult vagy az all ages kategóriákkal találkozni, és egyáltalán nem a szuperhősképregényeket értik alatta, azok ugyanis valamivel idősebb korosztálynak szólnak, gyűjtői körüket pedig felnőttek alkotják.

Az amerikai piacon az utóbbi évtizedben szép sikereket elérő képregényesek, Raina Telgemeier, Tillie Walden, Mariko Tamaki vagy Noelle Stevenson munkái viszont valóban bármely korosztály számára olvashatóak. Az is fontos, hogy csupa női szerzőt emeltünk ki, akik hősválasztásuk és a felvetett témák tekintetében is törekszenek rá, hogy mindkét nem fiatal és idősebb olvasói magukénak érezhessék a műveiket. Az ifjúsági új hullám alkotói közül Telgemeiert (Mosolyogj!) már ismerhetik a magyar olvasók, és most Stevenson is bemutatkozik. A meseparódiaként vagy szatirikus fantasyként jellemezhető Nimona eredetileg webképregényként jelent meg, és az első fejezetek közelebb is állnak a napi adagokban olvasandó stripsorozatokhoz, mint a hosszabb elbeszélésekhez. A folytatásban aztán Stevenson már a várható kötetmegjelenéssel is kalkulálhatott, de gond nélkül teljesítette a megváltozó olvasói elvárásokat, mesélői lendülete nagyobb terjedelemben is kitart.

A címszereplő egy fiatal, alakváltó lány, aki a birodalom esküdt ellensége, Lord Ballister Bitangfő csatlósának szegődik, de Bitangfő valójában nem a hatalomra éhes, inkább személyes sértettség és bosszúvágy hajtja. A birodalomnak pedig nagyon is jót tenne, ha vezetőjét, a Rendfenntartó és Lovagügyi Intézet direktorát kiakolbólítanák a trónból. A Nimona mesevilágában, hasonlóan például a Shrekhez, minden a feje tetejére áll: a birodalmat kegyetlen diktátor irányítja, a bátor lovag bizonytalan és bűntudat gyötri, a gonosztevőnek kikiáltott Bitangfő pedig jóval emberségesebb ellenségeinél. Stevenson halmozza a mesék sablonjait kifordító gegeket, közben fokozatosan felépíti Nimona egyszerre ragaszkodó és mogorva, bátor és dühös, vagyis nagyon is kamaszos karakterét. A kötet második felében már világos, hogy a szerző nem bajlódott a mesei közeg alapos kimunkálásával, sokkal inkább az alakok viszonyát árnyalja – így lesz Bitangfő és riválisa, Aranypőc párviadalából mély baráti és soha fel nem vállalt szerelmi kapcsolat. A Nimonát talán feszesebbre is lehetett volna szerkeszteni, az erőszak ábrázolása és súlya pedig nem mindig következetes, ám ezeknél feltűnőbb az a játékos könnyedség, amellyel Stevenson átírja a mesefantasybe kódolt nemi sztereotípiákat. Friss elbeszélői hangja és remek tempóérzékről árulkodó rajzai a felnőtt olvasókat éppúgy elbűvölhetik, mint a gyerekeket.

*

Itthon a felnőtt olvasók jelentős része Rejtő Jenő regényeit és Korcsmáros Pál képregényváltozatait is a szívébe zárta. A kérdés az, hogy új olvasókat képesek-e szerezni ezek az egyedi humorú, kitűnő munkák, mert nagyon is egyértelmű, hogy nem ma készültek. Még úgy is, hogy Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán, a Rejtő–Korcsmáros-albumokat aprólékos munkával felújító, sőt jelentős részben újrarajzoló alkotók mindent megtesznek, hogy korszerűsítsék az eredetileg fekete-fehérben megjelent műveket. Legutóbb a Piszkos Fred közbelép jelent meg, amelyet hibbant szereplőgárdája tesz az egyik legszórakoztatóbb rejtői kalandregény-paródiává, és eszményi alapanyaggá a kivált figuraalkotásban jeleskedő Korcsmárosnak. Ezúttal a képregény megközelíthetőbbnek tűnik a könyvnél, az új változat kitűnően olvasható, Rejtő egyik-másik kabarétréfáját viszont, félő, meg kell magyarázni egy mai tizenévesnek.

Noelle Stevenson: Nimona. Színes, puhafedeles, 266 oldal. Kiadó: Ciceró.

Rejtő Jenő – Korcsmáros Pál: Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára. Színes, keményfedeles, 104 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14495