KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

        
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Cseppben az élet

A Béres-példa

Tóth Klára

Az egypártrendszer sohasem pártolja a tehetséges „nehéz embereket”.

 

Óriás plakáton akad meg a szemem. Cseppben az élet – hirdeti az ismert szlogen, de ezúttal nem a Béres RT valamely termékét reklámozza, hanem az alapító, dr. Béres József életéről szóló televíziós sorozatot.

Eszembe jut a filmgyári kisvetítőben 1976-ban, a legnagyobb titokban zajló, összeesküvés ízű vetítés, Kósa Ferenc monumentális filmdokumentációja a Béres cseppről. A tét akkor maga az élet volt. Betegek százaié, akik valamiképpen hallottak a „csodaszerről,” amely a legtöbbet, a reményt adta nekik, s a feltalálóé, aki akkor már évtizedek óta küzdött felfedezéséért, mely szerint a szervezetbe juttatott nyomelemek, erősítve a legyengült immunrendszert, akár a rákos daganatokkal is felveszik a küzdelmet.

 Az orvos szakma mereven ellenállt, hiszen, hogy jön ahhoz egy „kisvárdai krumplis ember” – növény biológus – hogy olyan dologba ártsa magát, amit a legkomolyabb tudományos intézményekben orvosok kutatnak világszerte, kevés sikerrel. Aztán látva Béres József eredményeit – a kivételt erősítő szabályként – néhány orvos is melléállt, de elsősorban a humán értelmiség; Kósán kívül Nagy Lászlótól Illyés Gyulán, Déry Tiboron keresztül több tucatnyian, az anyaországon túl is. A Béres csepp a politika boszorkánykonyháját sem kerülhette el, először határozottan tiltották, később pedig tűrték. A film nyilvánosságot feszegető erejének bevetésétől kezdve tíz évbe telt, míg a gyógynövényeket forgalmazó Herbária árusítani kezdhette Béres szabadalmát. Kósa – sokáig elzárt filmje – cselekvő erőként szólt bele egy társadalmi-politikai ügybe, s ez a maximum, amit egy dokumentumfilm elérhet. Később több dokumentumfilm, könyv, sőt dráma is feldolgozta dr. Béres harcát.

Gyöngyössy Bence – aki előző, remek tévéjátékának (Janus, 2015) hősét is egy dokumentumfilmből emelte át –, most a minisorozat keretei között, 4x52 percben valósította meg dr. Béres József drámáját, s idézte meg a kort, amelyben a főhős és segítői „egy fennkölten züllő ország szemével farkasszemet nézve „ – Csoóri Sándor – harcoltak a humánumért. A Cseppben az élet összetett dráma: nem arról van szó, hogy az egyik félnek igaza van, a másiknak nincs. Béres, miközben humánusan cselekszik, amikor segítséget nyújt a betegeknek, ha olykor csak reményt ad is, folyamatosan megszegi a törvényt, mert nincs jogosultsága a gyógyításra. Tisztában van a törvénnyel, de saját és családja biztonságát, egzisztenciáját is kockáztatja, csakhogy segíthessen. Nem csak a hatalom gőgjével, ostobaságával, a környezet kicsinyességével is meg kell küzdenie. Makacs, szenvedélyes ember, az igazáért és másokért is tűzbe megy. A szenvedély azonban hihetetlen nyugalommal, méltósággal párosul. Gáspár Tibor szinte rezzenéstelen arccal képes megjeleníteni Béres többsíkú drámáját és hitelessé teszi példaértékű erkölcsiségét. Ebben a pátoszmentes, a riposztokat nélkülöző dialógok is segítségére vannak. A megyei, járási pártapparátust is hitelesen képes felvázolni a film, és átjön a mérhetetlen távolság is a főváros és a vidék között. A pálfordulásokat, az igazodást fölfelé, az alkukat nagyon is értjük. Egyben nem pontos vagy inkább leegyszerűsítő a film: a jelentős ügyek soha nem az irodákban, még csak nem is a hivatalok folyosóin dőltek el. Lényegesebb volt az informális érintkezés, gondoljunk csak Aczél György legendás vacsoráira.

Gyöngyössy Bence profi filmkészítő, amit csak lehet, kihoz a tévésorozat korlátozott lehetőségeiből. Az epizódszereplők is a legjobbak, különösen Székely B. Miklós, Huszárik Kata, Seress Zoltán. Ember és természet megbonthatatlan egységét, a főszereplő természetszemléletét hangsúlyozzák Csukás Sándor képei.

Megnyugtató volt látni, hogy nemcsak külföldi licencek alapján lehet színvonalas sorozatot csinálni, de a magyar valóságból is, a társadalmi elkötelezettségű magyar film legjobb hagyományait idézve.

 

Cseppben az élet – magyar tévéfilm-sorozat, 2019. Rendezte: Gyöngyössy Bence. Írta: Petényi Katalin, Kabay Barna, Gyöngyössy Bence, Czető Bernát László. Kép: Csukás Sándor. Zene: Balázs Ádám. Szereplők: Gáspár Tibor (Béres József), Huszárik Kata (Katóka), Für Anikó (Irén), Székely B. Miklós (Imre), Hatházi András (Hollósi), Seress Zoltán (Mátyus), Bede-Fazekas Szabolcs (Nógrádi), Lukács Sándor (Makai), Trill Zsolt (Nagy László). Gyártó: MTVA Duna Televízió. 4x52 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14116