KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
DVD
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Kovács Patrik: Superfly

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Kilenc hónap háború / Ostrom

Húsz év háború

Szíjártó Imre

Fegyverropogás Szarajevótól Kelet-Ukrajnáig – két fiatal magyar alkotó filmjei a szomszédunkban pusztító tegnapi és mai háborúról.

 

A két filmet az köti össze, hogy a bennük megjelenített események szinte a szomszédságunkban játszódnak, és nem hagytak minket érintetlenül. Csuja László Kilenc hónap háborúja dokumentumfilm, Kovács István diák Oscarra jelölt Ostroma pedig kisjátékfilm. Az Ostrom a szarajevói blokád második évében, a Kilenc hónap háború pedig 2014 és 2015 fordulóján játszódik az ukrán-orosz határon, azaz kétezer kilométer és húsz évnyi távolság választja el őket.

Kovács István néhány apró történést mutat meg, ezek középpontjában egy magányos nő áll, akinek a férje a film finom jelzése szerint a blokád kezdetekor halt meg – a filmbeli temetőkhöz hasonló emlékhelyeket ma is sokan keresik fel Bosznia fővárosában. Az Ostrom az antiutópiák megoldásait használja – a főszereplő használt ruhákat próbál vízre cserélni; a nők folyamatos veszélyben vannak az elvadult férfiaktól –, de a környezetrajz pontos utalásai rögzítik, hogy valódi helyszínről van szó, egy olyan lakótelepről, amelyet a környékbeli hegyekből a város többi részéhez hasonlóan könnyen tűz alatt tartottak a fegyveresek. A kisjátékfilm keretei nem adnak lehetőséget tágas ábrázolásra, ezért van az, hogy a szereplőknek nincsen nevük, környezetükről pedig például csupán a müezzin hangja ad hírt. A film egyébként teljes egészében bosnyák nyelvű – a Szarajevóban használt nyelv elnevezésében máris ideologikus hangokat pendítünk meg, amilyenek a „szerbhorvát” összetételben is hangzottak valaha. Kovács István szép egységben tartja az anyagát, ez egyformán érvényes a film látványvilágára, szereplőábrázolására és a történések adagolására – az Ostrom ereje éppen abban van, hogy egy hajmosásban képes megláttatni néhány ember sorsát. Milyen érdekes: a blokádot feldolgozó játékfilmek nagyrésze az alkotók vagy szereplőik női tapasztalatára épít. Néhány példa: Jasmila ®banić Szerelmem, Szarajevó (Grbavica, 2006), Úton (Na putu, 2010) és Azoknak, akik nem képesek beszélni (Za one koji ne mogu da govore, 2013) valamint Aida Begić: Szerelmem, Szarajevo (Djeca, 2012).

Csuja László a fikciós Virágvölgy mellett dokumentumfilmesként is letette a névjegyét. A Kilenc hónap háború részben magyar nyelvű, hiszen főhőse Jani, egy kárpátaljai magyar fiú, akit katonai behívóval az ukrán-orosz fegyveres konfliktus közepébe vezényelnek. A film hangkulisszájából az is kiszűrődik, hogy a hivatalos érintkezés és a közösségi formális összejövetelek nyelve helyenként az orosz: Jani az orvosi szobában valamiféle keveréknyelven válaszolgat, a kelet-ukrajnai fronton gyakorta hallani orosz szót. Emlékezhetünk, hogy Szergej Loznyica Donyeci történetek (Donbassz, 2017) című pszeudo-dokumentumfilmjében a nyelvi közeg is mutatja az egyelőre csupán regionálisnak mondható háború abszurd vonásait – mindkét oldalon orosznyelvű harcosok küzdenek.

A Beregszász környékéről az orosz határ közelébe vezényelt Jani története ugyancsak abszurd módon követi a délszláv háború húsz évvel korábbi elképesztő felállásait: a Baranya-háromszögben és másutt is előfordult, hogy a szerb és a horvát hadseregbe behívott magyarok szembekerültek egymással. Jani azonban frontharcosként filmbeli megszólalásaiban nem köti össze kárpátaljai mivoltát katonatársai hovatartozásával – nyakában vadonatúj dögcédulájával közvetíti utazását Harkovon túlra, vissza rövid szabadságára, majd újra a Donyec-medencébe. Mobiltelefonos bejelentkezései elképesztő közvetlenségbe hozzák a történéseket, de a néző utólag és kívülállóként is megretten: ez a fiú mintha harci titkokról élőzne. A film a részletes mozgóképes szelfiknek köszönhetően epikus módon képes beszélni Jani élményeiről, hiszen közben az aggódó otthoniakat is látjuk, akik közül az édesanya alakja rajzolódik ki a legélesebben. A nagy legénykedés közben ugyanakkor Janinál is megjelennek a szabadságos katona poszttraumatikus tünetei: az anyja szóvá teszi, hogy csúnyán beszél, egyszerre válik érzelgőssé és ingerültté. Elképesztő látni, hogy ebben a kortárs magyar történetben miként jelennek meg a szovjet háborús eposzok kellékei a szabadságoslevelét váró katona napjainak ábrázolásától a hátrahagyott menyasszony várakozásának toposzáig. Évszázadok nehezednek az Ostrom megtört asszonyának vállára csakúgy, mint a Kilenc nap háború kiskatonájának hetykeségére.

       

 

OSTROM – magyar, 2018. Rendezte: Kovács István. Írta: Gosztonyi Kálmán. Kép: Dévényi Zoltán. Vágó: Duszka Péter Gábor. Zene: Adrian Parta. Szereplők: Vedrana Boľinović (Thea), Mirela Lambić, Radoje Ćupić, Nenad Pećinar, Trill Zsolt. Gyártó: Inforg - M&M Films / SZFE /Film Force Team /Filmfabriq. 22 perc

 

KILENC HÓNAP HÁBORÚ – magyar, 2018. Rendezte: Csuja László. Kép: Nagy Zágon. Vágó: Mógor Ágnes. Szereplők: Jani, Erzsike, Zsani. Gyártó: Elf Pictures /Filmpartners. 75 perc

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 15-16. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13965