KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
   2018/március
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Vágytárgyak, enteriőrök Kádár-kori álmok: lakásmesék
• Gelencsér Gábor: Isten szemével Beszélgetés Jeles Andrással
• Soós Tamás Dénes: Az éjszaka misztériuma Beszélgetés Máthé Tiborral
• Mészáros Márton: „A nehezítő körülmény én vagyok” Beszélgetés Sándor Pállal
• Szivák Bernadett: A pozitív hős és egy aljas módszer Beszélgetés Tóth Barnabással
• Varga Zoltán: Papírvizsla, madárkomédia Cseh András és Mata János animációi
ÚJ RAJ
• Vajda Judit: Egyedül nem megy Laurent Cantet
A ZSÁNER MESTEREI
• Géczi Zoltán: Halhatatlan kardok, örökkévaló kamerák Miike-jubileum
• Varga Zoltán: A látszat világai John Carpenter víziói
SZERELMI ÁTKOK
• Szabó Ádám: Szenvedélybűn Sokszorosított sztárok
• Baski Sándor: Beépített anyaghiba Fantomszál
NET/PAPÍR/OLLÓ
• Huber Zoltán: Hasadó valóságok Az álhírek és a közösségi média
• Pernecker Dávid: Travis Bickle meghalt Rajongói elméletek
• Szíjártó Imre: Filmmániások Jelentés a blogoszférából
• Pápai Zsolt: Az elnöknő emberei A Pentagon titkai
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Kiazmus és felemásság Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés
FILMTÖRTÉNET
• Paár Ádám: Egy örökzöld német műfaj A Heimatfilm
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Bajnokok, mint mi BIDF
KÍSÉRLETI MOZI
• Varga Balázs: Enyészet The Rub
KRITIKA
• Schreiber András: Germán anya Sötétben
• Tóth Klára: A kultúra folytonosság A sátán fattya
• Kolozsi László: A félfülű Getty A világ összes pénze
• Pethő Réka: Küzdelmes kamaszbohóságok Lady Bird
MOZI
• Soós Tamás Dénes: Láthatás
• Huber Zoltán: Sztálin halála
• Kovács Kata: Mrs. Hyde
• Sepsi László: Vonat Busanba – Zombi expressz
• Sándor Anna: Az útvesztő: Halálkúra
• Baski Sándor: Ősember
• Benke Attila: 12 katona
• Alföldi Nóra: A hűséges
• Fekete Tamás: A szabadság ötven árnyalata
• Kránicz Bence: Fekete Párduc
DVD
• Benke Attila: A ferde ház
• Géczi Zoltán: Buena Vista Social Club: Adios
• Varga Zoltán: Dargay Attila gyűjteményes kiadás
• Kovács Patrik: Bővérű nővérek
• Pápai Zsolt: Novemberi gyilkosság
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

A rettenet, a rettenet

Úgy alakult, hogy 2017 végére szép számú horrorképregényes megjelenést is elkönyvelhettünk. Ezek közül a legtöbben minden bizonnyal Csepella Olivér nagyszabású vállalkozását, a Nyugat+zombikat várták, amely közösségi finanszírozással, az először ígért egy helyett végül három év alatt készült el. Vaskos, több mint 250 oldalas graphic novelben öltött formát Csepella nagy ötlete: mi lett volna, ha a nyugatos írókat zombik támadják meg a New York kávéházban? A végeredmény egyszerre belevaló zsánermű és annak paródiája, miközben elsősorban óda a magyar irodalom klasszikusaihoz. Sőt, meglepő módon némi dialektikus társadalommagyarázat is szorult belé.

Alapvonásaikra egyszerűsített, de találó és azonnal felismerhető figurái, a valószerű háttereket és a fantasztikumot elegyítő története és a beépített kulturális referenciák miatt Csepella munkáját leginkább a Scott Pilgrim-sorozathoz lehetne hasonlítani. Rokonítja azzal a belőle sugárzó szabadság is: az író-rajzoló magától értetődő egyszerűséggel vegyíti a Kosztolányi-versidézeteket, az Ady Endrére vonatkozó nemibeteg humort és a berregő láncfűrészeket, a zombis konfliktus hátterébe pedig a keleti misztikából gyökerező sámános magyarság és az Európa felé tájékozódó, modernizálódó Magyarország ősi ellentétét állítja. Csepella irodalmi műveltsége imponáló, Nyugat-szeretete megható, történetmesélői jókedve ragadós.

Csakhogy mégis arról van szó, hogy több száz oldalon át azt olvassuk, miként szabadulna ki pár költő a zombihordák karmaiból. A kávéházon kívül elvétve jutunk el más helyszínekre, a nagy kavarodásban, végtagszabdalásban pedig időnként hőseinket is elveszítjük. A Nyugat+zombik olvasásába elég hamar bele lehet fáradni. Azután is jó mókát ígér, de kezdeti, harapós lendülete odavész. Némi mértékletesség, vagy a folyamatos szerkesztői konzultáció jót tett volna a könyvnek. Bemutatkozó képregénynek azonban a Nyugat+zombik remek, csak remélni tudjuk, hogy a grafikusként dolgozó Csepella nem utoljára tett próbát a médiummal.

Csepella Olivér: Nyugat+zombik. Színes, puhafedeles, 264 oldal. Kiadó: Corvina.

 

Démoni hétköznapok

Véget ért az Outcast – A kitaszított című sorozat első története is. Robert Kirkman író ma a legsikeresebb horrorszerző a képregényes piacon, igaz, elsősorban nem az Outcast, hanem a Walking Dead révén. Frissebb szériájában hasonló recepttel próbálkozik, mint a zombis slágerben: mindennapi félelmek és vágyak mozgatta, hétköznapi emberek kisvilágába szórja el a horror műfaji elemeit, ügyelve rá, hogy utóbbiak soha ne hiteltelenítsék, ne nyomják el a valószerű konfliktusokat. Az Outcast abba a démonos alzsánerbe tartozik, amelynek vizuális értelemben mai napig Az ördögűző az első számú mintaadója, itt is bőven akadnak kifacsart testű, eltorzult arcú, démonoktól megszállt áldozatok. A lényeg viszont az emberiben rejlik: a kedvencem az a szívszorító pillanat, amelyben a jóravaló háziasszony kétségbeesetten visszacsókolja férje kollégáját, mielőtt megsejtené, hogy az ördög közeledik hozzá, nem a férfi. A történet kissé komótosan bomlik ki, de az ilyen gyönyörű részletekért megéri követni a sorozatot.

Robert Kirkman – Paul Azacetea: Outcast – A kitaszított 1–4. Színes, puhafedeles. Kiadó: Frike Comics.

 

A tenger mélye

Mariachi Comics néven közös márkát indított két fiatal magyar alkotó, Pádár Ádám és Pápai Gábor. Rövid, velős ponyvasztorikat kínálnak, első kiadványuk, a Below pedig inkább e szándék és örvendetes találkozásuk miatt méltányolható, mint saját jogán. Különösebb baj nincsen a jéghideg és feneketlen mély vizekre merészkedő kutatóhajó történetével, de sokkal inkább stílusgyakorlatként értékelhető, mint önálló műként. A hangvétel sötét, de inkább szórakoztató, mint nyomasztó, Pápai pedig remekül rajzol búvárruhát és tengeri szörnyet. Ahogy a Nyugat+zombikból, ebből a képregényből is süt az alkotás öröme és könnyedsége, a szerzőpáros idővel pedig kétségtelenül még jobban összecsiszolódik majd.

Pádár Ádám – Pápai Gábor: Below. Fekete-fehér, irkatűzött, 24 oldal. Szerzői kiadás.

 



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/03 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13589