KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
   2017/május
MAGYAR MŰHELY
• Murai András: Üzen a múlt Kovács András történelmi filmjei
• Kővári Orsolya: Természetes képesség Andorai Péter
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
VAD AFRIKA
• Barkóczi Janka: A mesebeli Afrika Vadászok, kincskeresők, telepesek
• Schreiber András: Afrikai vadásztaplók Ulrich Seidl: Szafari
• Baski Sándor: Fekete végzet Tabu
ANIMÁCIÓS STÚDIÓK
• Pernecker Dávid: Bábként felnőni Laika Stúdió
• Dobay Ádám: A mester és tanítványai A Ghibli-stúdió
• Varga Zoltán: A végtelenbe – és tovább! Ed Catmull – Amy Wallace: Kreativitás Rt.
ÚJ RAJ
• Teszár Dávid: Variációk egy témára Hong Sang-soo
A KÉP MESTEREI
• Forgács Iván: Szerző vagy operatőr? Szergej Uruszevszkij
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: Fojtogatja a jelent Friss Hús
• Szalkai Réka: Amerikai tigrisek Rotterdam
• Báron György: Az alkony kápráztató fényei Zágráb
TELEVÍZÓ
• Teszár Dávid: Ez Spárta! Ultra
KÖNYV
• Zalán Márk: Kávé és pite nélkül Mark Frost: Twin Peaks titkos története
FILM / REGÉNY
• Kránicz Bence: A testtelen Krisztus apostola Masamune Shirow: Ghost in the Shell
• Andorka György: Kapunyitási pánik Rupert Sanders: Páncélba zárt szellem
KRITIKA
• Sepsi László: Változatok evolúcióra Az univerzum története; Élet
MOZI
• Schubert Gusztáv: A tökéletes gyilkos
• Teszár Dávid: Szívvel-lélekkel
• Vincze Teréz: Az utolsó család
• Varró Attila: Frantz
• Barkóczi Janka: Elveszve Párizsban
• Kovács Kata: Vén rókák
• Baski Sándor: Vademberek hajszája
• Kránicz Bence: Power Rangers
• Sándor Anna: A szépség és a szörnyeteg
• Benke Attila: Pingvinek vándorlása 2.
• Sepsi László: Bye Bye Man - A rettegés neve
• Huber Zoltán: Halálos iramban 8.
DVD
• Pápai Zsolt: A forradalom napján
• Szoboszlay Pál: Egy nemzet születése
• Hegyi Pál: Lulu a hídon
• Soós Tamás Dénes: A boncolás

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szívvel-lélekkel

Teszár Dávid

Réparer les vivants – francia, 2016. Rendezte: Katell Quillévéré. Írta: Maylis De Kerangal regéynéből Katell Quillévéré. Kép: Tom Harari. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Tahar Rahim (Thomas), Emmanuelle Seigner (Marianne), Anna Dorval (Claire). Gyártó: Les Filmes du Bélier, Les Filmes Pelléas. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 103 perc.

 

Az ifjú francia rendezőnő, Katell Quillévéré harmadik nagyjátékfilmje, a Szívvel-lélekkel követi és kiszélesíti az eddigi munkáiban megkezdett mintázatot: tizenéves főhőst szerepeltet és az emberi (kivált a családon belüli) kapcsolatokra fókuszál. Míg a Gyilkos méregnél (2010) a hit, a Suzanne (2013) esetében pedig az anyaság szolgált fő motívumként, a sokszereplős, két cselekményszálat összefűző Szívvel-lélekkel a halált és az újjászületést helyezi a középpontba. Elsőként egy szörfözés után balesetet szenvedő tizenhét éves fiú történetét kísérhetjük figyelemmel, amelyben a család és a kórházi stáb kap figyelmet, míg a mozi második fele egy középkorú, kétgyermekes szívbeteg édesanya hétköznapi életét mutatja be – a cselekményszálak közötti kapcsolatot a szervátültetés tematikája biztosítja. Maylis de Kerangal azonos című bestseller-regényének adaptációja több szempontból is figyelemreméltó: vizuális világa szembeszökően markáns (a dialóg nélküli, bravúros nyitó szekvencia szörfös reklámfilmnek is elmenne), szerkezetét tekintve jól átgondolt, de leginkább talán a rendezőnő minden apró rezdülés iránt érdeklődő, együtt érző humanizmusa emeli ki. Quillévéré érzékenységét példázza, hogy még a mellékszereplőket is leíró epizódokkal árnyalja, de közben elkerüli a szentimentalizmus és a mesterkéltség csapdáit. A francia direktorhölgy olyan közel megy az emberhez, amennyire csak lehet, még akkor is, amikor a szervátültetés intézményi és műtéti hátterét szinte dokumentarista részletességgel tárgyalja. A hazai egészségügyi viszonyokhoz viszonyítva ez az idealista lekerekítettség idegenül hathat, a Szívvel-lélekkel azonban meggyőző és elegáns látlelete egy olyan gyógyítási infrastruktúrának, amelyben nem az ember van a rendszerért, hanem a rendszer az emberért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13193