KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

The Kettering Incident

Rejtélyek újabb szigete

Roboz Gábor

Misztikus tévésorozat Tasmániából.

Mindig izgalmas lehetőségeket rejt, amikor egy kis nemzet nagy kaliberű produkcióval próbálja meg felhelyezni magát a filmvilág térképére, a bevált műfaji sémák biztoskezű használata helyi sajátosságokkal feldobva emlékezetes eredménnyel járhat. Tasmánia helyzete persze egy csapásra nem fog megváltozni, de a közeljövőben talán többen lesznek kíváncsiak a szigetállam filmes tevékenységére, miután az Amazon lecsapott az idén júliusban bemutatott The Kettering Incident forgalmazási jogaira. A nyolcrészes krimisorozat első szezonja Ausztrália legnagyobb szigetének eddigi legdrágább televíziós produkciója, amelynek esélyeit a nemzetközi piacon nagyban növeli, hogy a főszerepet az egyre ismertebb Elizabeth Debickire (Éjszakai szolgálat) osztották. A készítők ugyanakkor nem egy újabb karcos nyomozófigurát tettek meg főhősnek, hanem egy emlékezetkiesésekkel küzdő hematológust, aki kamaszként különös traumát élt át – éppen az erdőben biciklizett egy másik lánnyal, aki tisztázatlan körülmények között eltűnt, ő pedig semmire sem emlékszik az esetből –, és tizenöt év után visszatér a címbeli városba, ahol furcsa eseménysor veszi kezdetét.

A sorozat fő kreátora Victoria Madden, aki az elmúlt húsz évben ausztrál és angol tévészériák forgatókönyvírójaként és producereként elég tapasztalatot halmozott fel ahhoz, hogy beálljon egy ekkora téttel bíró projekt mögé, amely színészi és technikai szempontból egyértelműen felveszi a versenyt napjaink más tévés produkcióival. Madden elsődleges inspirációként skandináv krimikre hivatkozik, egyes cikkek tasmán Twin Peakset emlegetnek: az előbbi párhuzam nagyjából annyiban merül ki, hogy ez a sorozat sem rág mindent a néző szájába, az utóbbi pedig akkor áll, ha közös nevezőnek elég a „furcsa dolgok történnek egy kisvárosban” alaphelyzet.

A sorozat elején újabb eltűnésre kerül sor, és az ügybe belegabalyodó főhősnő mellett egy zsarupárost, valamint néhány további érintettet ismerünk meg, hogy a készítők aztán tucatnyi karaktert mozgatva, különböző rejtélyek halmozásával gördítsék előre a cselekményt. Hamar felmerül a kérdés, hogy a szigeten zajló események racionálisan is megmagyarázhatóak-e, a széria tehát inkább a Lostot idézi: azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az alkotóknak is olyan mitológiaépítési ambícióik vannak-e, mint amerikai kollégáiknak, mindenesetre több kérdést hagynak nyitva, mint amennyit megválaszolnak.

Ha akár csak minimálisan is tájékozódunk a sorozatról előzetesen, pillanatok alatt belebotlunk a Madden által is hangoztatott „tasmán gótika” elnevezésbe, amely az Ausztráliában bő másfél évszázados irodalmi hagyományt jelöli, és a tasmán főváros néhány éve nyílt, neves múzeumának (Museum of Old and New Art) hatására a helyi turizmus is komolyan épít kultúrtörténetük sötét sajátosságaira. Az egykori angol fegyencgyarmat történelme ugyanis a számtalan őslakos kiirtásával, törzsi konfliktusaival és rítusaival termékeny táptalajt biztosított ahhoz, hogy elszaporodjanak a kegyetlenkedést, elszigetelődést, rettegést tematizáló történetek, bár ezek közül egyedül a kannibállá lett exfogoly esete vált aránylag híressé (Alexander Pearce utolsó gyónásai,Van Diemen-föld).

Maddenék nem azt az utat választották, hogy komor hagyományukat higítatlanul a világ elé tárják (a True Detective töményebb ízelítőt adott, igaz, építhetett a déli gótika ismertebb tradíciójára),többnyire megelégedtek azzal, hogy elszórtak kisebb utalásokat helyi sajátosságokra, mint például az elterjedt UFO-hit vagy egyes családok régmúltig visszanyúló birtokviszonya. A sorozatban hangsúlyosabb szerepet részben a környezetvédők és favágók mélyen gyökerező konfliktusa kap, és persze maga a táj, amelynek rejtélyes és fenséges természetét a készítők nem hagyhatták kiaknázatlanul, így ritkán maradunk percekre totálkép nélkül.

Nem véletlenül ugorhat be a szériáról az Új-Zélandon játszódó Top of the Lake, ugyanakkor Maddenék produkciója komplexitásban nem ér fel Campionék minisorozatához. A The Kettering Incident-et annyira nem hatja át a helyi hagyomány, hogy igazán egzotikus legyen, kuriózumértékét inkább az adhatja, hogy misztikus krimiként manapság kevés vetélytársa akad.

 

The Kettering Incident – ausztrál tévésorozat, 2016. Rendezte: Tony Krawitz, Roman Woods. Írta: Vicky Madden, Vincent Sheeman. Kép: Ari Wegner. Zene: Matteo Zingales. Szereplők: Elizabeth Debicki (Dr. Anna Macy), Matthew Le Nevez (Brian), Henry Nixon (Fergus). Gyártó: Porchlight / Sweet Potato Films. 8x60 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13066