KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

        
             
             
             
             
             
             
   2013/október
MAGYAR MŰHELY
• Baski Sándor: A halál angyalai Isteni műszak
• Zalán Vince: Történelem az ablakunk alatt Gyarmathy Lívia: A tér
ODESSA-DOSSZIÉ
• Géczi Zoltán: Köd utánam A nácivadász filmek
• Schubert Gusztáv: A halál fuvarosa Hannah Arendt
REAGAN ÉS HOLLYWOOD
• Andorka György: Végjáték A Reagan-korszak Hollywoodja
• Békés Márton: Elnökszerep Ronald Reagan Superstar
IDŐKÉP
• Varró Attila: A gépeken túl Időutazás és melodráma
• Andorka György: Goldberg-variáció időutazásra Találmány
• Sepsi László: Időkerekek Hajsza a győzelemért
ÚJ RAJ
• Varga Zoltán: Taps a sötétben James Wan démonológiája
ULRICH SEIDL
• Ruprech Dániel: Köztük a kötél Beszélgetés Ulrich Seidllel
FESZTIVÁL
• Barotányi Zoltán: Valamit visz a víz Éltető Víz Fesztivál
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Repedések – Budapesti etűdök Beszélgetés Almási Tamással
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: A kifordított személyiség Irvine Welsh: Mocsok
• Roboz Gábor: Szorul a hurok Jon S. Baird: Mocsok
KRITIKA
• Baski Sándor: Kizökkentő szerelem Adèle élete – 1-2. fejezet
• Margitházi Beja: Illegális élet Epizód egy vasgyűjtő életéből
MOZI
• Zalán Márk: Templom a dombon
• Barkóczi Janka: Barátunk, Superman
• Vincze Teréz: Arthur Newman világa
• Kránicz Bence: Köszönöm, jól!
DVD
• Pápai Zsolt: A 42-es
• Benke Attila: Akira Kurosawa Testőr-filmjei
• Czirják Pál: Élni
• Czirják Pál: A kopár sziget
• Soós Tamás Dénes: Svindlerek
KÖNYV
• Kelecsényi László: Irány Irán Vincze Teréz: Szerző a tükörben
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR MŰHELY
• Pályi András: „Nem félni semmitől” A nagy füzet

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Barátunk, Superman

Barkóczi Janka

Bekas – svéd-iraki, 2012. Rendezte és írta: Karzan Kader. Kép: Johan Holmqvist. Zene: Juhana Lehtiniemi. Szereplők: Zamand Taha (Zana), Sarwar Fazil (Dana). Gyártó: Sonet Film AB / Sveriges Television / Film i Vast. Forgalmazó: Vertigo Media Kft. Feliratos. 97 perc.

Kevés olyan eltökélt filmművészet létezik, mint a kurd, amely a békétlenség állandó légköréből kinőve, random változó országok égisze alatt, évtizedek óta mégis stabilan képes kitermelni a maga klasszikusait. Alkotói között az iráni állampolgárságú Bahman Ghobaditól a török Zeynel Doğanon és a többszörösen bebörtönzött, egyszeresen arany pálmás Yılmaz Güneyen át időről időre a legkülönbözőbb hátterű figurák tűnnek fel, akik közül sokan Szíriában, Örményországban, vagy éppen nyugati menekültként dolgoznak. Munkáikban következetesen ápolják a kurd mozgóképes hagyományt: az elmélyült, identitáskereső, a vizualitáson túl elsősorban a nyelvi szinten és a hangzásvilágban kibontakozó drámák visszafogott költőiségét. Ezek a művek a fesztiválszcénában és a piacon egyaránt a megbízható, sokrétűen izgalmas, de nem könnyen fogyasztható kört gazdagítják, vagyis jellemző rájuk mindaz, ami a Barátunk, Superman című filmre nem.

A svéd-iraki koprodukcióban készült, mégse hideg, mégse meleg történet egy elárvult testvérpár, Zana és Dana útját követi nyomon, akik a 90-es évek egyik Allah háta mögötti kurd falucskájából megpróbálnak eljutni Amerikába, az általuk csodált mozihős, (a talán még Szaddám Husszeinnél is erősebb) Superman hazájába. A két kisfiú egy Michael Jackson nevű szamár társaságában, aknamezőkön és veszélyes csempészterületeken át igyekszik a térképen oly közelinek tűnő cél felé, elszántságukat pedig csak bizonyos érzelmi motívumok áshatják alá. A fiatal rendező, Karzan Kader, akit a sztori feldolgozására saját gyerekkori élményei inspiráltak, az arab-indiai populáris mozi világából kölcsönzött színészi játékot és hangvételt, valamint egyfajta szigorúan steril vizuális stílust választott előadásához. Mindezzel nem is lenne baj, sőt, akár a Gettómilliomos távoli rokonává is avathatná a darabot, ha a forgatókönyv nem lenne kissé zavaros, kissé bizonytalan, mint amilyen Kurdisztán jövője ebben a pillanatban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11684