KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A lány aki tűzzel játszott

Vajda Judit

Flickan som lekte med elden – amerikai, 2009. Rendezte: Daniel Alfredson. Írta: Jonas Frykberg. Kép: Peter Mokrosinski. Zene: Jacob Groth. Szereplők: Noomi Rapace (Lisbeth Salander), Michael Nyqvist (Mikael Blomkvist), Lena Endre (Erika Berger), Georgi Staykov (Zalachenko). Gyártó: Nordisk Film / ZDF. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 129 perc.

A kultikus svéd bűnügyiregény-trilógia, a Millennium első kötete alapján készült A tetovált lány külön, zárt egységként funkcionáló, egy izgalmas női hőssel és fagyos-nyomasztó hangulattal felturbózott whodunitja azoknak is elnyerhette a tetszését, akik kívül maradtak a Larsson-lázon. A Millennium univerzuma azonban csak a második résztől kezdve mutatja meg igazi valóját.

Azt, hogy az oknyomozó folyóirat holdudvarában zajló események túlmutatnak majd az első film Vanger-ügyén, már a címből sejthettük, a folytatásban pedig ismét két vonalon zajlanak a történések. A Millennium-munkatársak egy kelet-európai lányokkal kereskedő bandáról készülnek lerántani a leplet, a hacker Lisbeth Salander pedig eltűnik ismerősei és ellenségei elől, ám továbbra is szemmel tartja őket. A két szál csakhamar szorosan összefonódik, amelynek eredményeként újabb szörnyekkel és rejtélyekkel épül tovább Salander személyes mitológiája. Ennek során a cselekmény vidékről a (fő)városba költözik, de nem csak a közeg lesz nyüzsgőbb.

A lány, aki a tűzzel játszik nagyon gyorsan pörög, hangulata azonban nagyban elmarad A tetovált lányétól – az alkotók mintha nem tudtak volna másra koncentrálni a sűrű szövésű cselekményen kívül. A főhősnő alakja körül olyan szövevényes ügy bontakozik ki, amit a nézőnek vagy félszavakból kéne értenie, vagy ismernie kellene a könyveredeti(ke)t. A második Lisbeth-kalandban ugyanis durván visszaüt még az első részen elkövetett több egyszerűsítés is, így bevezetetlen figurák, érthetetlen fordulatok keseríthetik a kívülálló közönséget. Mindez azonban talán nem is olyan nagy baj: végérvényesen eljött az idő, hogy papíron is megismerkedjünk a tetovált lány történetével – annál is inkább, mivel a film olyan jól fejlett cliffhangerrel ér véget, hogy nem fogjuk kibírni a harmadik opus bemutatójáig hátralévő pár hónapot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10364