KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/június
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Ginger Rogers (1911-1995)

• Spiró György: A bűn színpada Égi manna
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Varga Balázs: Godard és a Coca-Cola gyermekei Az amerikai függetlenek

• Almási Miklós: Hozott anyagból dolgozunk A „remake”
• Fáber András: Egy vagány Szűz Jeanne d’Arc színeváltozása
• Szilágyi Ákos: Levelek a Zónából Szergej Paradzsanov
1895–1995
• Péterffy Gabriella: Hét tenger ördöge Kertész Mihály kalandfilmjei
• Molnár Gál Péter: Az extra Artaud, a filmszínész
ANIMÁCIÓ
• Antal István: A tustoll-kamera Japán animáció
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Zseniális túlélők Beszélgetés Dettre Gáborral
• Ozsda Erika: Minden a kamera előtt Filmfőiskola
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mester tanítványok nélkül Beszélgetések Szabó Istvánnal
KRITIKA
• Báron György: Szolgai Művek Elektra, avagy…
• Hirsch Tibor: Vízállásjelentés Rablóhal
• Molnár Gál Péter: Az antitalentum titka Ed Wood
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mielőtt felkel a nap…
• Gelencsér Gábor: Eső előtt
• Takács Ferenc: Bárhol, bármit, bármikor…
• Ambrus Judit: Kisasszonyok
• Tamás Amaryllis: Egy igaz ügy
• Barotányi Zoltán: Streetfighter – Harc a végsőkig
• Mockler János: F. uss T. ovább W. ells

• Bíró Péter: A reklámzabálók éjszakája Reklám

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ginger Rogers (1911-1995)

Molnár Gál Péter

Becsvágyó gyors-gépírónő mamája Texasban benevezte egy charleston-versenyre. Megnyerte a négyhetes kabarészerződéssel járó első díjat. Ekkor tizenöt éves. A mama az első producere. Tőle tanul táncolni, viselkedni, nyomulni. Mamája harmadik férjétől kapja a Rogers nevet. Alapjában Virginia Katherine McNath-nak hívták.

1924-ben vaudeville-szerződést kap. Jack Pepper partnerével tánckettőst alakítanak. Feleségül megy Culpepperhez. Továbbá Lew Ayres (az első Dr. Kildare-sorozat főszereplője), Jack Briggs, Jacques Bergerac és William Marshallhoz. Öt férj.

Debü a Broadway-n: Teljes sebesség (1929). Siker Gershwin Girl Crazyjének Mollie szerepében (1930). Húsz évig nem lép színpadra – 1951-ben egy Ziegfeld-revüben visszatér –, közben eljátszik több mint 80 filmszerepet. A Broadway-ról Hollywoodba utaztában természetes barnából kiszőkül. Busby Berkeley megcsiszolja a nyers gyémántot: előkínozza belőle az eleganciát, könnyedséget, humorérzéket, előkelő kacérságot, táncban megjelenő életörömöt. Kilenc filmben Fred Astaire sikertársa. Filmtörténeti-tánctörténeti álompár. Az egyetlen, akit Astaire nem tud letáncolni. 1940-ben Oscart kap a Kitty Foyle címszerepéért. Drámai szerepért. Zene és tánc, valamint Astaire nélkül.

Szívet facsaró fotográfiája bejárta a világsajtót: a nádszálderekú, elegáns szőkeség estélyi ruhában, mint két összetolt hangversenyzongora vagy vég tafotával leborított hűtőláda. Ormótlan elefántnyira hízottan. Sárgára pingált hajjal. Szeme mindössze csíknyi, pupilláját behízta a háj, arcát cipónyivá torzította a mértéktelen szeszélvezet.

80-as éveinek derekán elhunyt erősen megvastagodott derékkal a filmtörténet legvidámabb lánya, a mozitörténelem fürgelábú táncosnője, a legtemperamentumosabb kamera előtti lény. Sirathatta elillant leányságát, italba fojthatta bánatát a vissza nem térő tavalyi hó miatt. Halhatatlan marad nercben, báli ruhában. Nagypolgári oszlopcsarnokokban is kedves maradt, akár egy midinette.

Ginger követte Fredet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1025