KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2018/09

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: Az utolsó modernista Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval
Pazár Sarolta: Próféta voltál?. Zolnay Pál portré – 2. rész
Szivák Bernadett: Sellők és Rinocéroszok. Beszélgetés Traub Viktóriával
Varga Zoltán: Oroszlán/idomár. Leo és Fred animációs sorozat
Tóth Péter Pál: A Hugó. Beszélgetés Cibulya Nikollal
Mészáros Márton: Irinyi mindig újrakezdi. Beszélgetés Zurbó Dorottyával


A SOÁ EMLÉKEZETE
Ádám Péter: A sajtó hatalma, a hatalom sajtója. Vietnam és a média
Závada Pál – Rózsa János: A szerződés. filmterv

A MESEÍRÓ MESÉJE
Fekete Tamás: Mese-terápiák. Meseírók filmes életrajzai
Varró Attila: A képzelet pikareszkjei. Terry Gilliam meséi
Pethő Réka: Feminista mesevilágok. Angela Carter-adaptációk

A TITKOS ITÁLIA
Paár Ádám: Szicíliai tragédia. Olasz maffiafilmek
Kovács Patrik: Kallódó emberek Új raj: Paolo Sorrentino

PERZSA TÜKÖR
Varró Attila: Harminc madár. Teheráni Filmfesztivál
Kránicz Bence: A tiltás virágai. Jafar Panahi és a cenzúra

Benke Attila: Csador nélkül. Iráni rendezők amerikai filmjei

FESZTIVÁL
Schreiber András: A változatlanság diadala. Sehenswert/Szemrevaló

KRITIKA
Baski Sándor: Kijutni a labirintusból Kenyeres Bálint: Tegnap
Czirják Pál: Magányos kamaszok Schwechtje Mihály: Remélem legközelebb sikerül meghalnod:)
Kránicz Bence: Az ébredő erő Spike Lee: Csuklyások – BlacKkKlansman

MOZI

DVD

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 490 Ft!
Előfizetéssel csak 395 Ft!




Cikkajánló
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya (1996/12)

A királypárti-katolikus történetírók még a XX. században is e valamikor a frank birodalom idején elnyert címet állítják szembe az „egy és oszthatatlan köztársaság” eszményével. A XVIII. században az osztályharc szinte fajelméleti megalapozást nyert: Sieyès abbé híres harmadik rendje a győztes gallok proklamációja, mely kiverni készül az országból a Galliát hajdan leigázó barbár frank hordát, azaz a francia arisztokráciát. A XIX. századi romantikus reakció sem késett a revanssal: a „modern” fajelmélet feltalálója, Gobineau gróf a germán-árja törzsek ellentámadásától reméli az elzsidósodott, azaz liberális-demokrata Európa megszabadítását a forradalmi Franciaország szellemi örökségétől. S midőn az elmúlt héten nagy csinadrattával megünnepelték Clovis frank király megkeresztelésének 1500 éves évfordulóját, az antiklerikális republikánus Francia Köztársaság kissé doktriner hívei tiltakoztak az ellen, hogy a demokratikus-forradalmi hagyományokkal oly igen ellentétesnek tűnő másfél évezred előtti eseményt az állami ünnep fényével vonják be. Ahogy a francia forradalom 200. évfordulóján is megjelentek olyan royalista művek, melyek az emberi jogok nyilatkozatát éppoly nemzetellenes aktusnak tekintették, mint a Vendée-i vérengzéseket, az utóbbi egyenesen a holocaust névvel illetik – jobbára olyan jobboldali történészek, akik a XX. századi holocaust tagadói. Talán e rövidke ismertető is érzékeltetheti, hogy a Charles Maurras, a katolikus-királypárti jobboldali radikalizmus illetve Vichy főideológusa által megfogalmazott „két Franciaország” elmélete – aholis a forradalom liberális-demokrata hagyományát felvállaló oldal képviseli az idegen, a zsidó-szabadkőműves, a nemzetellenes másik Franciaországot – máig is élő, s mindent túlélő hagyomány kontinensünk legrégibb demokráciájában....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 11:01
2. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 20:09
3. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 22:40
4. Kránicz Bence: Búcsú a férfiaktól 2017/09 (1 komment)2018-04-02 11:10
5. Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” 2017/02 (1 komment)2018-02-28 13:33